Amit még a sci-fik sem tudtak megjósolni: az internet

Bizony, még a 2000-es évek elején is újságokból, könyvekből, könyvtárakból és más emberekkel való beszélgetésből szereztük az információt, nem pedig a zsebünkben lapuló okostelefonunkból. Felhívtuk egymást, ha kíváncsiak voltunk a másikra, nem pedig a közösségi média oldalakról tájékozódtunk. Az internet térhódításának azonban nem lehet megálljt parancsolni.

• 1960 - Mint olyan sok más, ez is a hadifejlesztés egyik, a civil felhasználásba bekerült ága. Az USA volt az, amely az 1960-as években – a hidegháború idején – belekezdett egy olyan számítógép-hálózat fejlesztésébe, mely egy esetleges atomrobbantást követően is zavartalanul tud működni.
• 1971 - Ray Tomlinson mérnök létrehozta az első elektronikus levelezőrendszert.
• 1974 – Ekkor vált hivatalossá az „internet" kifejezés.
• 1983 – Ebben az évben vált ketté a hadászati és a civil internet.
• 1985 – Az USA-ban kiépítettek egy szuperszámítógép központot, mely közel egy egyéves fejlesztés révén az internet sebességét 56 kbps-ról 45 Mbps-ra tudta növelni.
• 1988 – Megjelent az első internetes vírus (worm).
• 1990 – Ebben az évtizedben kialakult a világot összekötő internethálózat, a World Wide Web – ebből ered a „www" kezdetű honlapcím.

Az internet azóta is folyamatosan javul, bővül, gyorsul, a korábban szobaméretű számítógépek teljesítménye ma már egy vékony laptopban is elfér. Nem csupán új szakmákat, egyszerűbb és precízebb munkavégzést, gyors információáramlást, könnyed kapcsolódást teremtett, de valamilyen szinten el is szigetelt minket. Erre pedig még a legnagyobb science fiction írók se gondoltak. Megálmodták a repülő autókat, a génmanipulációt, a mesterséges intelligenciát, az űrutazást, de az internet egyikük fejéből sem pattant ki. Vagy mégis?

Mark Twain már 1898-ban- amikor az emberek többsége még a telefont se ismerte – egy novellájában előrevetíti az internetet. A "From the London Times of 1904" című művében egy úgynevezett telelektroszkópról ír, mely a telefonkábelek használatával képes megmutatni, hogy épp mit csinálnak az embereket a világ különböző pontjain. Ez kísértetiesen hasonlít a közösségi médiához.

1946-ban Murray Leinster publikálta a "A Logic Named Joe" című írását, ami hátborzongatóan jósolja meg az internet sötét korát. A történetben minden ember otthonában található egy Logic nevezetű eszköz. Ez egy központi adattárolóhoz kapcsolódik, mely révén az emberek bármilyen kérdésére képes megadni a választ. Ám az egyik ilyen gép öntudatra ébred, ő lesz Joe.

George Orwell 1984 című regényében is találkozhatunk a Nagy Testvérrel, amely egyfajta megfigyelő rendszer, ami a polgárokat tartja szemmel, és a kormány fennhatósága alá tartozik. Ez a regény 1949-ben jelent meg!

Látszik tehát, hogy az emberi fantázia valóban határtalan, de a tudomány nélkül az internet-szerű hálózatok csak szavak maradtak volna egy papíron.