Pesti mesék: avatásakor közfelháborodást váltott ki a belváros egyik legimpozánsabb palotája

2023.10.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A Deák teret uraló Anker-palota homlokzatán nem véletlenül láthatók horgonyok: a szimbolikus jelentésük mellett cégnévre is utalnak. Egykor Hofi Géza is itt lakott, a belső udvara pedig ma hangulatos sétálóutcaként funkcionál.

Ha valaki Budapest legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Deák téren jártában-keltében felemeli a tekintetét az utcaszintnél magasabbra, akkor biztosan megakad a szeme az Anker-palota környezetéből kimagasló, impozáns tömbjén. Ez az épület a felavatásakor még inkább uralta a környéket, hiszen csak két-három emeletes házak álltak errefelé. Többek között ezért is kapott hideget-meleget a külön kis utcácskát, az Anker közt is magába foglaló palota, de kezdjük a történetét az elején!

Anker-ház Forrás: Fortepan / Schoch Frigyes

A mai Deák tér Pest régi városfalának lebontása után a Váci kapu helyén, az ide érkező országút torkolataként alakult ki.

Sokáig még nem is körbeépített térként létezett, hanem a város határán lévő piactérként, és csak a 19. század elején kezdett el igazán kiépülni.

Az Anker-palota helyén az 1800-as években először egy egyemeletes lakóház állt, amit 1864-ben az örmény származású Gyertyánffy-család kibővített, és így ez lett a főváros első négyemeletes lakóháza. Ebben a Gyertyánffy-házban kapott helyet a bécsi Anker biztosító irodája is, amely a következő évtizedekben fokozatosan megszerezte magának az épület további helyiségeit is, és már az Anker-udvar felirat állt a homlokzaton.

A biztosítótársaság 1907-ben döntött úgy, hogy egy új székházat építtet megának a Gyertyánffy-ház helyén, amire meghívásos pályázatot írtak ki a kor legnevesebb építészeinek részvételével. A cél nem titkoltan az volt, hogy az új székház látványos, reklámként is szolgáló homlokzattal rendelkezzen, és az összhatásával mutassa az építtető vállalat gazdasági erejét.

A pályázat győztese Alpár Ignác lett, aki egy eklektikus stílusú, okkersárga kerámialapokkal borított, klasszicista oszlopokkal teli, égbetörő kupolás épületet tervezett, amiben meghökkentő újdonságként helyet kapott egy nyitott, félköríves udvar is – ebből lett a mai Anker köz.

Anker-ház, Anker köz, Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

A palotát 1908-ban kezdtél el építeni, Magyarországon itt használtak először vasbeton szerkezetet az alapozáskor. A látványos homlokzaton helyet kapott egy timpanon is Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrai mellett, a mai is halványan olvasható „ÉLET ÉS JÁRADÉK AZ ANKER BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG" felirat, és a többször ismétlődő horgony szimbólum – utóbbi a cég logója, a remény és biztonság szimbóluma, egyben a vállalat nevének magyar jelentése is.

A megépülése után az Anker palota sokak ellenérzését kiváltotta. Hivalkodónak, öncélúnak, aránytalannak tartották, „bádogpiramisnak", „agyoncicomázottnak", „pöffeszkedőnek" titulálták, a legenda szerint még maga Alpár Ignác felesége is lesújtóan nyilatkozott róla.

Ezért is merülhetett fel az 1930-as években egy városképi rendezés keretében a tornyának eltávolítása, de ezt végül a kitörő második világháború megakadályozta. Az új politikai rendszerben aztán az épületet államosították, előbb a Kelet-Európa Biztosító székházaként működött, majd tanácsi bérházként. 1961-ben alakították át és újították fel legutóbb, ekkor megnyitották az Anker közt az autók előtt is. (Korábban egy lánc zárta el a hivatalosan magánterületként létező, de gyalogos átjárásra használható utcácskát.) A híres lakók egész sorát (Szondi Lipót, Hofi Géza, Békés Itala) látott Anker-palotán ma már szerencsére nem hajthatna át kocsik, de maga az épület egyre romló állapotban leledzik, a felújítása jó ideje várat magára.

A Pesti mesék című cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatod!