Apahiány a gyerekkorban: mit tehet az anya, hogy érzelmileg stabil felnőtt váljon a gyermekből?

Nem létezik egyetlen, mindenki számára ideális vagy „helyes” családmodell. A társadalom sokszínűsége és az egyéni élethelyzetek változatossága azt eredményezi, hogy a családok formája is rendkívül sokféle lehet. Ma már a gyerekek jelentős része nem hagyományos családmodellben nő fel – sokan egyszülős háztartásban, nagyszülőkkel vagy mozaikcsaládban nevelkednek, ahol gyakran van jelen az apahiány valamilyen formája. Ezek a családtípusok ugyan eltérnek a hagyományos modelltől, mégis ugyanúgy lehetnek szeretetteljesek és támogatóak.

Apahiány a gyerekkorban – Nyomot hagy a felnőtt szívekben is

Egy friss kutatásban közel ötszáz fiatal férfit kérdeztek meg arról, milyen volt a kapcsolatuk az apjukkal, mennyire volt jelen az anyjuk az életükben, és hogyan állnak hozzá most a párkapcsolatokhoz. 

A Parents.com egyik összefoglalója szerint nem is az a legfontosabb, hogy ott van-e az apa fizikailag, hanem az, hogy hogyan van jelen – a minőség sokkal többet számít, mint a puszta jelenlét.

A gyerekorvos szerint nem minden fekete-fehér

Dr. Claudia M. Gold gyermekorvos a Parents.com-nak adott interjújában elárulta, hogy egy gyermek jövőjét nem lehet egyetlen kapcsolat alapján megítélni. Szerinte a kicsik már egészen korán elkezdenek tanulni arról, hogyan kell kapcsolódni másokhoz – és nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők, rokonok vagy akár a barátok is formálják a kötődési mintáikat. Egy gondoskodó pedagógus vagy egy játékos nagynéni éppúgy meghatározó lehet, mint a szülő. Dr. Gold arra is felhívta a figyelmet, hogy még az érzelmileg megterhelő kapcsolatok is adhatnak értékes tapasztalatokat, ha van esély arra, hogy idővel jobbra forduljanak. 

Azt is hozzátette, hogy nem minden apa tűnik el végleg – sokan saját feldolgozatlan múltjuk, szenvedélybetegségük vagy apahiányos gyerekkoruk miatt nem tudnak azonnal aktív szerepet vállalni a gyerek életében.

Mit tehet az anya?

Íme néhány gyakorlati tipp az egyedülálló anya számára

• Tarts fenn kiszámítható napirendet!
  A rendszeresség biztonságérzetet ad a gyerekeknek, segít nekik eligazodni a mindennapokban, és növeli az önbizalmukat is. Egy jól felépített napi rutin segít a stabilitás érzésének kialakításában, ami különösen fontos egy egyszülős családban.
• Légy következetes és érzelmileg elérhető! 
  Ha a gyermek tudja, hogy számíthat rád – akár érzelmi, akár gyakorlati kérdésekben –, az mélyíti a kettőtök közti kötődést. Tartsd nyitva a kommunikációs csatornákat, és beszélj vele őszintén. 

• Keress pozitív felnőtt példaképeket! 
  Fontos, hogy a gyerek lásson maga körül olyan felnőtteket – például edzőt, nagybácsit, nagyszülőt vagy tanárt –, akik inspirálják és támogatóan hatnak rá. Ezek az emberek pótolhatják azokat a szerepeket és mintákat, amelyeket az apa hiánya miatt nem lát nap mint nap.
• Kerüld az apa kritizálását! 
  A gyermek érzelmi jóllétét mélyen befolyásolja, hogyan beszélünk a másik szülőről. Ha az apát rendszeresen kritika éri, az belső konfliktust válthat ki a gyerekből, szorongást és bizonytalanságot okozva. 

• Mutass példát egészséges kapcsolati mintákra! 
  Ha lehetséges, mutasd meg a gyermekednek, hogyan néz ki egy szeretetteljes, kölcsönösen támogató párkapcsolat. Ez lehet egy családi barát, rokon vagy ismerős házaspár példája – a lényeg, hogy a gyermek lásson működő kapcsolatokat maga körül, ahol a felek tisztelettel és empátiával fordulnak egymás felé.
• Segíts neki érzelmeket megnevezni és kifejezni! 
  Sok gyerek nehezen fogalmazza meg, mit érez – különösen, ha családi változások történnek. Segíts neki megtanulni, hogyan ismeri fel és fejezi ki érzéseit. Ehhez használhattok érzelemkártyákat, rajzolhattok vagy egyszerűen csak beszélgethettek az aznapi élményeiről.
• Tölts vele minőségi időt! 
  A közös élmények – legyen szó egy rövid sétáról, közös főzésről vagy játékról – megerősítik a kapcsolatotokat, és érzelmi töltetet adnak a gyermeknek.