Muri Enikő: "Most minden annyira jó!" - Szily Nóra interjúja

Azt hittem, riadalmat fogok látni a tekintetedben, feszültséget, fáradtságot, hiszen már csak pár nap van hátra a premierig. Mi van benned?

Hát, nagyon-nagyon izgulok, és félek is egyben. Hiába tudom az összes szöveget, de most már színpadon próbálunk jó pár napja és nagyon furcsa. Ahogy egy próbateremből kilépsz a színpadra, teljesen megváltozik minden. Más a környezet, a helyszín és bennem van a frász, hogy melyik takarásba menjek ki a jelenet után, melyik ruha kell, hol a kellék... Jaj!

Milyen a Madách színpadán állni?

Nem tudom szavakba foglalni! Annyira felemelő érzés az, amikor ott állhatsz, ahol mindig is szerettél volna.

Fél éve még arról álmodtunk, hogy egyszer majd ott állj az X-Faktor döntőjében, és tessék - végül is két hónap alatt két olyan színpadon állsz, amire talán vágyni se mertél.

Hát ez az! Olyan, mint egy álom, sőt két nagy álom, ami valóra vált. Hogy ott állhatok a Madách Színház színpadán, ráadásul egy főszerepben! Jó, hogy ennyi szövegem van, hogy van egy szép dalom, ahol ki tudok énekelni mindent. Ráadásul két nagyon jó pasival is játszhatok, hát kell ennél több?

Egyébként József Attila verseit szeretted?

Akit nagyon szerettem, az Szabó Lőrinc volt és Ady, de József Attilához fel kellett nőnöm...

Úgy érzed, ez megtörtént?

Annyira, hogyha még élne és találkoznék vele, akkor biztos, hogy szerelmes lennék belé. De tényleg. Annyira megszerettem magát a karaktert, hogy mikor vége van egy jelenetnek, akkor már hiányzik, hogy na, hadd menjek már vissza, mert nekem kell ez az ember. Nagyon furcsa. Azon kapom magam, hogy József Attila verseket olvasok, olyanokat, amik nincsenek is benne a darabban.

Jóban vagy azzal a női karakterrel, akit játszol?

Abszolút. Ő egyébként nagyon hasonló jellem, mint én. Ami a szívén, az a száján. Hiába származott gazdag, nemesi családból, hiába akarták a szülei megnevelni és megmondani, hogy mikor hogy viselkedjen. Nem, ő teljesen szabad volt, és ha nyomasztotta valami, azt egyből ki is mondta. Mindeközben nagyon szerelmes Attilába és fájt neki kimenni Londonba, ahova a szülei küldték, ahol végül is férjhez ment valaki máshoz - és csak nyolc év rossz házasság után jött haza. Már nem találkozhatott Attilával, hanem csak a halálhírével szembesült - de ő ebben a helyzetben is tartotta magát. Hihetetlen tartás volt benne, és visszafojtotta a könnyeit...

Te is olyan vagy, akinek ami a szívén, az a száján?

Igen. Ilyen voltam és ilyen is vagyok most is. Szerintem ilyen is leszek. Pláne, hogy látom, mennyire nehéz a popszakmában és a színház világában is megmaradni úgy, hogy ne hibázz, hogy legyen, lehessen következő feladat. Azért ez egy nagy küzdelem, de nem fogom hagyni, hogy becsapjanak, átverjenek, vagy hülyének nézzenek.

De hát honnan tudnád, hogy hogyan működik? Nincs benned félelem?

Nyilván tapasztalatlan vagyok még, de valamennyire már sejtem, hogy mi hogyan zajlik. Folyamatosan figyelek és töröm a fejem. Apukám ilyen. Reálisan gondolkodik és ezt tőle örököltem. Nekem is fontos, hogy egy szerződést átolvassak, értelmezzek, és csak akkor írjam alá, hogyha azt érzem, jól lehet együtt dolgozni. Hát ehhez is igyekszem felnőni 21 évesen.

Ez a világ azért azzal is fenyeget, hogy ha mindenáron ott akarok lenni, akkor egyszer csak elveszítem önmagam. Végiggondoltad, hogy ebben is óvatosnak kell lenni?

Mindenre vigyázni kell. Így van. Meg akarok maradni annak a Muri Enikőnek, aki 3 évvel ezelőtt Nyíregyházáról elindult Budapestre.

Akit hogy jellemeznél?

Egy őszinte csajszi volt, és egy nagyon megbízható ember. Egy nagyon bátor lány, aki azt mondta anno, hogy jó, persze, vágjunk bele! Engem fogtak a szüleim, de annyira nem, hogyha valamit elterveztem, abban megakadályozzanak. Volt, amikor nem tudtam véghezvinni azt, amit akartam, volt, amikor összejött, de amikor sikerült, akkor azt látták rajtam, hogy na, a gyerek boldog, mert meg tudta csinálni. Nekem mindig is ez volt a célom. Megcsinálni. Lehet ez kis dolog, de akár nagy is. Ez tett boldoggá.

Új életed kis kuckóját, az albérletet belaktad már?

Jaj, be! Már minden a helyére került. Vannak még hiányosságok, például egy porszívó az kellene még. Volt olyan, hogy apukám hozta el Nyíregyházáról és úgy takarítottunk ki együtt. Ilyenek még előfordulnak, de hát minden most alakul.

Egyedül élsz. Te egy pedáns csaj vagy, vagy szereted a kócosságot magad körül?

Olyan vagyok, aki egy darabig tűri, ha rendetlenség van, ha nincs elmosogatva. Nem baj, most nincs rá idő, majd ha lesz, megcsinálom. Pont előző vasárnap történt. A ruháim szanaszét hevertek, de az volt az egyetlen nap, amikor végre tudtam pihenni. Tudtam, hogy apa este meglátogat, egyszer csak összeszedtem magam, és mire megérkezett, már rend várta és egy forró tea.

Már otthon érzed magad?

Otthon. Abszolút. Még fura, de csak azért, mert nem vár senki. Épp ezért ha lemegy a premier, nagyon szeretnék egy kiskutyát.

Ilyen pörgés mellett? De az felelősség ám!

Tudom. Pont ezért. Szeretnék valaki iránt felelősséget vállalni. Otthon van egy kiskutyám Nyíregyházán, de hát már 5 éves és annyira megszokták anyával egymást, hogy nem szakítanám szét őket. Az egyiküknek sem lenne jó.

Kellene egy társ - ez azt jelenti, hogy néha egyedül vagy?

Nem néha. Mindig egyedül vagyok - tudod? Ezt érzem. Boldogan jövök haza, hogy volt egy tök jó napom, egy jó fellépés, vagy egy próba a színházban, aztán megérkezem az üres lakásba, és leeresztek, mint egy lufi.

Mert nincs kivel megosztani az élményeket?

Igen, és ilyenkor olyan erőtlenné válok. Nincs kedvem semmihez.

Igazából most akkor jó, amikor lobogsz és dolgod van?

Igen. Csak akkor.

Hogy néznek ki a napok? Neked "két élet" indult el egyszerre: éneklés és színház.

Igazából még fel se fogtam ezt az egészet. Azt tudtam, hogy turnékra és egyéni fellépésekre fogok járni, de aztán jött a színház is. Emellett interjúk, fotózások is vannak folyamatosan. Így zajlik az életem most. Állandóan egyeztetni kell. Szerencsére van ebben segítségem, de megmondom őszintén, hogy nem vagyok fáradt. Egyáltalán nem. Még most is azt érzem, hogy jöhetne még valami munka! Pont ezért mondtam a kiskutyát, mert végül is az is egy nagy feladat, hogy mindig foglalkozni kell vele, vigyázni rá.

Éhes vagy mindenre?

Igen. Úgy vagyok vele, ha már jönnek a lehetőségek, akkor ki kell használnom! Nagyon vágyom arra, hogy mindig el legyek foglalva. Nem tudok egy helyben ülni. Pláne az elmúlt félév után, ami csupa pörgés volt.

Talán azért nem érzel fáradtságot, mert a színház is tölt, és egy sikeres koncert is.

Abszolút. A színházban is sok olyan ember van, akit megszerettem.

Nem volt ott a zabszem, amikor először bementél közéjük?

Nagyon féltem, hogy hogyan fogadnak majd. Néha éreztem, hogy úgy méricskéltek, tudod, hogy hát igen, megjött a tévéből a "sztár", a "celeb" - na majd meglátjuk, mire is képes! De most már több hét próba után azt hallom, hogy mindenki meg van elégedve velem és megszerettek. Talán azért, mert én nem engedtem meg magamnak azt a luxust, egyáltalán nem hagytam, hogy a műsor miatt kicsit is elszálljak. Mert nem lennék attól több. Sőt! Egyébként se tudnék elszállni. Minek? Nincs értelme.

Hát értelme nincs, csak az ember hajlamos rá. Különösen, ha csoda történik vele. Volt egy kislány, aki elindult Nyíregyházáról, aztán az előző X-Faktorban visszatapsolták. Ahhoz képest, ami most van - ez elég szédítő!

Igen, ez szédítő. Nagyon büszke is vagyok arra, amiket elértem, de hál' Istennek a szüleim mindig fogták a kezemet. A műsor alatt is azt mondták: "Na, kislányom, tudod, a földön kell maradni és szépen csinálni a dolgodat!" - eszerint élek.

Ők most mit szólnak?

Nagyon büszkék. Remélem, hogy majd egyszer én is átélhetem ezt szülőként a saját gyerekemmel.

Volt olyan időszak, amikor nem hittek benned ennyire?

Mindig hitték, hogy viszem valamire, csak fogalmuk sem volt, hogy igazán mire is. Sokáig én se tudtam. Szerintem én úgy indultam ennek az életnek, mint egy nagy nyitott könyv, ami tele volt tök üres lapokkal. Aztán egyszer csak nekiálltam és elkezdtem bele írni. De jó lenne, ha itt és ott lehetnék, ezt és azt csinálhatnék! Aztán sorra kezdtek valóra válni az álmok.

Ez egy szimbolikus könyv, vagy tényleg volt naplód?

Szimbolikus. Ez egy elképzelt valami, amibe egyszerűen csak belekerültek a dolgok.

Most egy éppen arany betűkkel írt fejezethez érkeztünk. Nem?

Hát, valami olyasmi, igen. Nyilván óvatosnak kell lenni, mert hiába történt velem ennyi csoda, hogyha nem tudok újat és újat mutatni, akkor mindezt elbukhatom. Most olyan vagyok, mint egy versenyló, aki nem tud megállni egy pillanatra sem, aki nem tud megbotlani, mert nem akar! Engem ez éltet.

Van, amire rácsodálkozol, hogy na, azért ezt nem gondoltam volna?

Mindezek mellett azért azt sem gondoltam, hogy 21 évesen már lesz úgy albérletem, hogy azt én fizetem és nem a szüleim adnak rá pénzt. Ez nekem akkora dolog!

Fontos ez a függetlenség?

Nem az a fontos, hogy független legyek, mert én nagyon szeretem a szüleimet, akár még most is velük élnék. Nem lenne azzal sem semmi baj, de így már felnőttnek érezhetem magam! Tudod, azt mondhatom magamnak, hogy: "Jól van, Enikő, ezt is meg tudtad csinálni! Erre is képes vagy, és akkor nagy baj nem lehet." De tényleg!

Menjünk vissza a színházba Vágó Mártához. Egyébként szeretsz más karakter lenni? Mert az X-Faktorban ugye azon harcoltunk, hogy meg tudja mutatni és nyitni magát Muri Enikő.

Nekem ez az életemben az első alkalom, amikor bele kell bújnom egy karakterbe. Az X-Faktorban igazából érzéseket kerestem. Olyan érzéseket, amik nagyon fájnak, vagy boldoggá tesznek, vagy épp dühössé - ezeket szerettem és igyekeztem előhívni, feleleveníteni. Ez így van a színházban is. Azt tapasztalom, hogy az érzések annyira durván dolgoznak bennem, miközben játszom, hogy például abban a jelenetben, amikor Márta kimegy Londonba, én azt érzem, hogy a szívem szakad meg, hogy ott kell hagyni egy pasit. Azt, aki ráadásul halálosan szerelmes belém. Mindeközben könnybe lábad a szemem és össze kell szednem magam, mert Márta tartja magát, és nem sírhat.

Éltél már át ilyen búcsút?

Két évvel ezelőtt az én nagy-nagy szerelmem kiment Amerikába, és az elutazása előtt egy héttel búcsúztunk el. Nem a reptéren, nem egy állomáson, hanem egy hídnál, nem messze az én nyíregyházi kis kuckómtól...

Ez az érzés előjön Mártánál?

Csak ez tud előjönni.

Tényleg? Tehát ott az a könny az a te életed könnye is?

Igen. Sok álmatlan éjszakát okozott ez nekem. Az elmúlt két hétben nem nagyon tudtam emiatt aludni, mert annyira dolgozik bennem a múlt. Még mindig. Ez a szerep előhívta.

Ez érdekes. Most szembesülsz azzal, mennyit jelentett ő.

Igen. Érdekes szinte újraélni...

Lehet, hogy ezért van bezárva a szíved még egy új kapcsolat előtt?

Nincs bezárva. Azt érzem, hogy jó lenne továbblépni. Már nem várnám vissza a repülőt. Arra vágynék, hogy tartozhassak valakihez és nem úgy, hogy tudom, hogy el fog menni. Azt szeretném, hogy mindketten boldogok legyünk. Szerintem nem kérek túl sokat. Szeretnék egy megbízható társat, aki megad nekem mindent, és akinek én is megadhatok mindent.

Na, de ez most hogy férne bele a próbák, előadások, fellépések között? Hm?

Látod, ez is egy feladat lenne, és szerintem meg tudnám oldani. Jöhet!

Ez a "mindent akarok". Ez vagy te, nem?

De igen.

Amúgy nem félsz a kritikáktól? Árgus szemekkel fognak figyelni! Lássuk hát az év női hangját, mit is tud?

Az X-Faktor alatt is nagyon sok kritikát kaptam. Sokan bántottak, és sokan védtek. Ez gondolom, most is így lesz. Nyilván aki beül egy ilyen előadásra és engem akar megnézni, tudja, hogy nem vagyok végzett színész, hogy nekem az álmom volt, hogy itt játszhassak. Folyamatosan azon vagyok, hogy jobb legyek, turkálok az érzéseimben, keresgélek, hogy minél tökéletesebbé faragjam ezt a karaktert.

Nincs nagyon messze a Madách Színház az esti csápolós koncerttől? Tudsz váltani?

Hát, nagyon nehéz! Pont a napokban történt velem, hogy egész nap bent próbáltam a színházban, aztán este fél 11-kor beültem az autóba, és mentem Párkányba föllépni hajnali 1-kor. Elképesztő kontraszt volt. Tehát a kettő együtt azért sok, mert nem tudok rövid idő alatt váltani.

Vágó Márta nem mehet föl énekelni...

Hát persze, hogy nem! Lady Gagát? Nem. Hát azért ez így fura. Mindenfélét énekelni, aztán másnap felkelni Vágó Mártaként, és eljátszani az életét...

Egyébként most hogy alszol el? Lady Gagaként vagy Vágó Mártaként?

Vágó Mártaként. Most, hogy főpróba hét van, most meg aztán pláne. Egyértelmű.

Mi leszel, ha nagy leszel?

Nem tudom, tényleg nem tudom. Lady Márta vagy Vágó Gaga! De ez így izgalmas! Nóra, most minden annyira jó! Csak maradjon így...