Karcos filmek, amelyekből nagyanyáink a romantikát tanulták

Bármilyen meglepő, a nagyinak, sőt a dédinek is vannak kedvenc filmjei. Ők nem Brad Pittért rajongtak, hanem Jávor Pálért, vagy Clark Gable-ért. Ők voltak a kor szupersztárjai, akik szépen retusált fotókon, jól szabott öltönyökben, elegáns automobilok előtt pózoltak és elhozták a filmvászonra azt a szerelmet, amiről Marika, vagy Terike csak álmodozhatott. 

Karcos filmek: egy korszak romantikus lenyomatai

Halálos tavasz (1939)

Egy végzetes szerelem története, Egry Iván és Ralben Edit románcának tragédiáját meséli el a film, amely a legismertebbek között van ebből a korszakból. Iván ugyan szeretné feleségül venni Editet, de a lányt már eljegyezte egy gróf, így csak titokban találkozhatnak. A romantikus légyottok varázsos hangulatát a film örök érvényű betétdala adja vissza legjobban, a dalt sokan és sokszor feldolgozták már, de egyiknek sem volt akkora sikere, mint ennek. 

A történet szerint a férfi szakítani akar a gróf miatt Edittel, és visszatérni korábbi társához, Nagy Józsához, de annyira rajong editért, hogy inkább véget vet az életének. 

Elfújta a szél (1939)

A film egy család, azon belül is egy fiatal nő, Scarlett O’Hara történetét meséli el, ami 1961-ben, Észak-Georgiában veszi kezdetét, ahol még javában virágzik a rabszolgatartás. 

Scarlett igazi gazdag úrilány, semmi más dolga nincs, mint szédíteni a gazdag férfiakat. A háború kezdetével azonban be kell bizonyítania rátermettségét és hűségét Tarához, a családi birtokhoz, melyből ő és családja él. O’Hara valódi drámája azonban mégsem a körülötte zajló háború lesz, hanem az, hogy álmai férfiját, Rhett Butlert sohasem kaphatja meg.

Római vakáció (1953)

Anna hercegnő (Audrey Hepburn) kalandja Rómában milliókat ragadott magával. A fiatal nő megszökik a protokolláris rendezvények elől, és Róma utcáin kezd kóborolni, amikor egy amerikai újságíró Joe Bradley (Gregory Peck) felveszi és hazaviszi magához. Az újságírónak éppen a hercegnővel kellene interjút készítenie, de mivel a nő megszökött, lemondják a sajtótájékoztatót. Az újságíró felismeri Annát, így beígér a főszerkesztőnek egy exkluzív interjút a hercegnővel. A lány magához tér és az újságíróval tölti a napot. Csupa olyan dolgot tesz, amit a hétköznapi emberek szoktak: cipőt vesz, motorozik, levágatja a haját és egy balesetnek köszönhetően a rendőrségen köt ki. A fiatal hercegnő és az újságíró között szikrázik a levegő, de hogy végül elkészül-e az interjú, azt nem áruljuk el azok kedvéért, akik még nem látták ezt a bűbájos filmet. 

 Casablanca (1942)

A film a második világháború alatt játszódik Marokkóban, ahonnan mindenki Amerikába próbál menekülni, méghozzá feketén szerezett vízumokkal. Rick (Humphrey Bogart), aki egy kis bárból tartja el magát, beszáll a vízumbizniszbe, a zongorában rejti el a hamis iratokat. Az ügyfelek között felismeri egykori párizsi szerelmét, Ilsét (Ingrid Bergman), aki férjével próbálja elhagyni Marokkót. Újra egymásra találnak, de a nő elhagyja, így Rick nem adja oda a vízumokat Ilse férjének. A nő vallomást tesz, elmondja, hogy Párizsban halottnak hitt férjét gyászolta, ha tudja, hogy a férfi él, nem alakult volna ki a románcuk. Rick belátja hogy önző volt és odaadja a vízumokat, hogy a házaspár végül elrepülhessen.

 Liliomfi (1954)

Vándorszínészek érkeznek Balatonfüredre, hogy előadják a Rómeó és Júliát. Liliomfi első látásra beleszeret Mariskába, de a lányt nevelőapja, Szilvay hozzá akarja adni az egyik rokonához. A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a főszereplők azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi, aki nem más, mint a vőlegénynek szánt rokon, hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra, otthagyva vagyont és fényűzést, hogy a vándorszínészetnek éljenek.