Ady Endre költészetével kapcsolatban általában mindenkinek a gyönyörű Léda-versek ugranak be először, ami talán nem véletlen, Ady és Brüll Adél szerelméből rengeteg szenvedélyes, olykor fájdalmas költemény született. A pár 1903 nyarán ismerkedett meg egymással Nagyváradon, amikor Adél hazajött Párizsból, hogy meglátogassa édesanyját. Az első találkozóra az EMKE kávéházban került sor, ahol egyből egymásra hangolódott az ifjú költő és az elegáns, párizsi asszony. Olyannyira, hogy a költő egy szempillantás alatt beleszeretett a férjes Lédába.
A költőfejedelemnek persze számtalan viszonya, kétes kalandja és futó románca volt élete során. Brüll Adél mellett Boncza Bertáról is számos költeményt írt. A nő 1915. március 27-én kötött házasságot Budapesten Ady Endrével. Mindkét nő hosszú évekig a legnagyobb múzsája volt a neves költőnek. Volt azonban egy titokzatos személy is Ady Endre életében, akiért teljesen odavolt a költő, de az asszony végül egy híres írót választott férjének.
Az köztudott tény, hogy Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője 1877. november 22-én született Érmindszenten. Ady teljes nevét azonban talán már jóval kevesebben ismerik: Ady András Endre. Az Endre egyébként az András egyik alakváltozata, így a két keresztnévnek közös gyökere van.
Ady Endre érdekes testi adottsággal jött a világra, mindkét kezén hat ujja volt. A költőnek nem volt teljesen kifejlett a hatodik ujja, csupán egy csökevényes bőrnövedék volt, amelyet a születése után a bába – az ujj tövénél cérnahurokkal elkötve, elsorvasztva – eltávolított. Ady ezt az adottságot később a kiválasztottság jeleként értékelte, az ősmagyar hit szerint ugyanis a táltosok és a spirituálisan tehetségesebb emberek születnek hat ujjal.
Ha mindez nem volna elég, Ady „mindkét oldalt lenőtt” füllel, és feltűnően nagy, rövidlátó szemmel született. Felnőttként hiúságból nem hordott szemüveget, inkább egészen közel hajolva olvasott. Lábai alkatilag véznák, gyengék voltak, ez okozta számára a bizonytalan járást, nagy bütykei miatt pedig speciális cipők viselésére kényszerült.
A költő legismertebb múzsái Léda és Csinszka, azaz Brüll Adél és Boncza Berta voltak, utóbbival halála előtt négy évvel Ady össze is házasodott. Rajtuk kívül azonban volt még egy nagy szerelme a költőnek, akit a hölgy végül kikosarazott egy másik íróért. Ő nem volt más, mint Vészi Margit, aki végül a kor egy másik nagy irodalmi alakjához, Molnár Ferenchez ment feleségül, a Pál utcai fiúk című regény írójához.
Ady Endre 1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, mert önpusztító életmódja aláásta egészségét, és egyre többet szenvedett. Az orvosokban látta a reményt, hogy talán megszabadítják fájdalmaitól. Kezelőorvosa többször is Siófokra küldte gyógykezelésre, ami gyakorlatilag egy elvonókúra volt számára. Azonban Adytól olyan könnyen nem lehetett elzárni az alkoholt: állítólag még a portást is lefizette, hogy hozzájusson az italához.
Bár a legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy Ady 41 évesen tüdőbajban hunyt el, a korabeli dokumentumok más betegséget is megemlítenek a halála kapcsán. Állítólag a vérbaj, azaz szifilisz annyira legyengítette, hogy szervezete nem bírta leküzdeni a halálos kórt, amit a az akkori rossz nyelvek szerint egy kétes hírű táncosnőtől kapott el, aki szintén vérbajban hunyt el egy vidéki elmegyógyintézetben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.