Mary Shelley egy íróverseny keretén belül kezdett neki a Frankensteinek, ami annyira jól sikerült, hogy később férje bátorítására regénnyé bővítette.
Mary 1797. augusztus 30-án született Londonban. Édesapja, William Godwin, elismert író-filozófus-újságíró volt, édesanyja, Mary Wollstonecraft pedig igazi feminista. Már a szülők kapcsolata is botrányosnak számított, hiszen sokáig vadházasságban éltek, csak Mary világrajövetele előtt házasodtak össze. Az édesanya sajnos csak néhány héttel élte túl a szülést, így Mary és a féltestvére, a Mary Wollstonecraft korábbi kapcsolatából származó Fanny nevelése a goromba pokróc William Godwinre maradt, amíg a férfi feleségül nem vett egy kétgyermekes özvegyasszonyt.
A kis Maryt egy ideig a házvezetőnő tanítgatta írni és olvasni, majd apja óriási könyvtárának segítségével képezte tovább magát. A házban gyakran vendégeskedtek a kor híres írói, gondolkodói, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lány nyitott gondolkodású, felvilágosult ifjú hölggyé cseperedett. 1812. nyarán Maryt az apja egy kedves ismerőse családjához küldte Skóciába.
A békés, mesés környezetben Mary végre megtapasztalhatta azt a nyugalmat, amire egész gyerekkorában vágyott.
Az 1814-es év hatalmas változásokat hozott a lány életébe: megismerkedett apja egyik tanítványával, Percy Bysshe Shelley költővel, akivel egymásba habarodtak. Ám akadt egy „apró” probléma: a férfi nős volt, felesége éppen a második gyermeküket várta. A költő azzal az ötlettel állt a neje elé, hogy éljenek hármasban, de Mrs. Shelley hallani sem akart a dologról. Percy végül otthagyta a családját, és Itáliába szöktette ifjú szerelmét.
Két évvel később a pár visszatért Angliába, ekkor kezdődött a tragédiák sorozata…
Először Mary féltestvére, Fanny lett öngyilkos, állítólag azért, mert nem bírta elviselni mostohaapja hihetetlenül erőszakos természetét, aztán Percy felesége vetett véget önkezével az életének… Ezzel elhárult az akadály Mary és a költő házassága elől, de igazán boldogok sosem lehettek.
Olaszországba költöztek, három gyermekük született, de kettő közülük korán meghalt, ami rendkívüli módon összetörte az asszonyt. Férje, bár sosem váltak el, hozzá sem volt hűséges, és hiába tűnt úgy, hogy lassacskán javul a helyzetük,
1822-ben végzetes esemény történt: a férfi vitorlázni ment a barátaival, ám hajójuk viharba került és elsüllyedt.
Az özvegy írónő összetörve tért vissza Angliába. Haláláig még több regényt is írt, de egyik sem közelítette meg a Frankenstein sikerét. Anyagi gondokkal és egészségügyi problémákkal küzdött, végül 53 esztendősen hunyt el, agydaganat következtében.
1816. nyarát Mary és a kedvese Lord Byron a Genfi-tó partján álló házában töltötték.
Esős, barátságtalan nyár volt, és az állandó zivatar arra kényszerített minket, hogy napokat töltsünk a házban
– emlékezett vissza később Mary. Egyik este, a kandallónál ülve Byron azt javasolta a társaságnak, hogy rendezzenek egy kis versenyt, és mindannyian írjanak egy-egy rémtörténetet. Byron és Shelley feladta, Mary viszont megírta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című sztorit, amit aztán később férje bátorítására regénnyé bővített. A mű 1818 márciusában jelent meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.