„A szüleinknél még deviánsnak számított másnak lenni” - Férfi divatbloggerek Magyarországon

Hubert Csaba, Chaby: „Mindez semmit sem ér, ha nem jut el emberekhez"

Hubert Csaba, vagy ahogy a blogjáról ismerik, Chaby igazi divatmániás. Oldalán, a Smizedivaton osztja meg azt, amit szerinte a divatról, az öltözködésről tudni érdemes. Outfitjeire már több külföldi oldal is felfigyelt, és jó párszor szerepelt nemzetközi street style oldalakon, ami nagy dolog egy magyar divatblogger számára.

,,Szerettem volna egy olyan oldalt, mely inspirálja azokat, akik érdeklődnek a divat iránt. Sok külföldi divatblogot olvastam és belőlük merítettem erőt, hogy létrehozzak egy igényes, minőségi online naplót. Nagyon könnyű elkezdeni blogot írni, de fennmaradni és ismertté válni annál nagyobb kihívás. Gyerekkoromban édesanyám volt a példaképem, aki megrögzött divatrajongó és aki folyamatosan inspirált. Mindig érdeklődtem a művészetek iránt, így amikor a továbbtanulás került előtérbe, rögtön tudtam, mivel szeretnék foglalkozni. A főiskolán is ilyen irányt választottam, diploma után kezdtem komolyan venni a blogolást."

Itthon egyre több a blogger, így sokan úgy vélik, ez egy könnyű szakma, pedig mint mindenhol, itt is vannak nehézségek, és a megélhetés sem utolsó szempont. ,,A személyes hangvétel, az igényes külső és tartalom rendkívül fontos, de mindez semmit sem ér, ha nem jut el az emberekhez. Szükség van arra, hogy a különböző közösségi oldalakat is intenzíven használjuk, ez pedig kőkemény marketing és rengeteg munka."

„Vannak, akiket többen olvasnak, mint egy magazint"

Virtuális naplómban az olvasók elsősorban saját outfitjeimről készült összeállításokat láthatnak, emellett az aktuális férfidivatról és a helyi divateseményekről is olvashatnak. Sajnos itthon kevés az a blogger, aki meg tud élni ebből, úgyhogy elsősorban ez hobbi, amit ha szorgalmasan, kitartóan csinál az ember, meghozza a gyümölcsét.

Számtalan lehetőség adott, ha egy blogot az üzleti oldaláról vesszük figyelembe. A márkák felfedezték a blogokban rejlő üzleti lehetőséget, hiszen vannak olyan bloggerek, akiket több tízezren olvasnak, többen, mint egy magazint. A négy év során én is rengeteg márkával dolgoztam (dolgozom) együtt, akiktől különböző termékeket, ajándékokat kaptam. De természetesen semmi nincs ingyen, ez kőkemény munka és nem holmi szülinapi ajándékozás. A blogolás mellett pedig stylist és visual merchandiser vagyok a hétköznapokban." (a visual merchandiser felel az üzletekben a berendezésért, a kirakatért, az eladók öltözködéséért, a zenéért - mindenért, ami a vásárlókat arra ösztönzi, hogy arról a helyről vásároljanak - a szerk.)

„Az emberek ne úgy öltözzenek, ahogy azt mások elvárják"

Chaby szerint eljön majd az az idő, hogy itthon is több férfi kezd el divatblogot írni, de egyelőre ezt a területet még a nők "uralják". Pedig a férfiak is szeretnek öltözködni, ez pedig kiválóan látszik a mai generáción is. ,,A stílusos férfi odafigyel, hogy reggelente miben indul el munkába. Mindig tükörbe néz, mielőtt kilép az ajtón és sosem hagyja, hogy kifogyjon a kedvenc parfümje. Gardróbszekrénye rendezett és átlátható.

De mindezek mellett odafigyel a szépségápolásra is. Minden nap használ hidratálókrémet, sőt nem ijed meg, ha BB krémet kell felkennie. Én nagyon remélem, hogy a blogom hatással van a társadalomra. Nem feltétlenül az a célom, hogy mindenki azokat viselje, amiket én, hanem az, hogy az emberek merjék a saját stílusokat felvállalni és ne úgy öltözzenek, ahogy azt mások elvárják. "

„A napi két posztot elvárják az olvasók"

A fiatal magyar blogger külső szemmel nézve is rendkívül izgalmas életet él: 2014-ben eljutott többek között a New York Fashion Weekre, ami gyerekkori álma volt. De itt nem áll meg: szeretne nemzetközi szinten is ismert lenni. ,,Természetesen ebben a szakmában nincs megállás, mindig újabb és újabb ötletek kellenek. Nyitott szemmel járok és próbálom a különböző impulzusokat a saját magam képére formálni és hasznosítani. Idén jártam Moszkvában, ami hatalmas élmény volt. Harmadjára is sikerült eljutnom Londonba, ahová egy márka hívott meg a divatbemutatójára.

Nyáron kikapcsolódásképpen Monacóba, a francia Riviéra első számú luxusparadicsomába utaztam. Természetesen ilyenkor sem lazíthat egy jó blogger, mert a napi két posztot elvárják az olvasók. De ami a legfantasztikusabb utazás volt - és egyben gyerekkori álmom is teljesült –, az New York. Ez volt az eddigi csúcspont a karrierem és a blog életében."

Csalár Bence: „Nem lényegtelen, mi módon reprezentálod magad az öltözék által"

Ha a 23 éves Bence valahol megjelenik, oda kell rá figyelni. Abszolút kitűnik még a divatmániások közül is, hiszen gyakran választ polgárpukkasztó darabokat. Gyerekként sokan kritizálták az öltözködése miatt, ez pedig mély nyomokat hagyott benne, így az önmegvalósítást választotta. Ehhez pedig a legjobb választás egy blog, elvégre az írás mindig érdekelte. ,,A szüleim már kiskoromban is fokozottan odafigyeltek arra, hogy jó megjelenésűek, divatosak és igényesek legyünk. Tehát ez amolyan elementáris vonal a családban. Elvégre nem lényegtelen, hogy az ember mi módon reprezentálja magát az öltözéke által. A high fashion később jött a képbe, de azért, mert itthon sokáig elérhetetlen volt, pontosabban tudomásunk sem volt róla."

Bence egyáltalán nem azt a vonalat képviseli, amit a legtöbb hazai blogger - ő igyekszik túljutni azon, amit mások elvárnak tőle, és ami a megszokott, mondhatni klasszikus blogolást jelenti. ,,Itthon a jó (pontosabban népszerű) többnyire az, ami másutt harmadrangúnak vagy még rosszabbnak minősül. Itthon mások az igények. Én személy szerint pont ezeket a formális vonalakat"próbálom meg el- illetve kikerülni, magamból építkezem.

Hogy mi kell egy jó bloghoz? Szerintem magabiztosság, kitartás, szakmai rálátás és hitelesség. Az, hogy a blog ismert vagy népszerű, abszolút másodlagos. Tisztában vagyok vele, milyen rétegnek írok és kiket akarok kiszolgálni, ők nem a több tízezres csoport, de ez nem is baj. "

„A helyesírás ismeretével tiszteljük meg az olvasót"

"Ha valaki itthon a blogolásból akar megélni, akkor kell hozzá egy habitus és piaci alapú hozzáállás. De a határvonalakat nem árt meghúzni" - vallja Bence. ,,Nekem jelenleg is vannak fizető munkáim, de az másodlagos. Itthon szeretnek financiális tekintetben alulértékelni mindent és mindenkit. Nem szeretünk fizetni. Mindig ingyen a legjobb. Tehát ebből ki lehet következtetni, hogy a bloggernek is sokat kell dolgoznia, hogy megéljen. Ez én vagyok, de van, aki csak elfogadja az ingyen cuccokat és abból próbálja meg tengetni a fényűzőnek beállított életét. Hát azt csinálják ők!"

Bence a folyamatos fejlődés híve: jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány mesterszakos hallgatója, rengeteget olvas, a divattal kapcsolatos információk terén szeret naprakész lenni, és vallja, hogy a filozófiák illetve az esztétika tudományának ismerete is elengedhetetlen az ő területén. ,,Elvégre mindenki, aki ír vagy publikál, nem mindegy, hogyan teszi azt. Képben kell lenni ideológiákkal, stílusokkal, korszakokkal, a kortárs művészetekkel. Én ez utóbbiba halálosan beleszerettem. Emellett fontosnak tartom a nyelv ismeretét. Egy író számára a nyelv és a helyesírás ismerete pont annyira alapvető kell/kéne, hogy legyen, mint amilyen ösztönösen veszünk levegőt - tiszteljük meg ennyivel az olvasót!"

„A kritikákat általában nem kapom a szemembe"

Bencével gyakran előfordul, hogy az emberek nem tudják hova tenni. Róla tényleg nem mondható el, hogy nincs stílusa, ám ez sokszor nem egyezik azzal, amit az átlagember elfogad. ,, A stílus szerintem tanulható, ehhez csak az kell, hogy az illetőnek legyen igénye rá. Itthon inkább e téren látom a legtöbb problémát. Ha valaki sokat foglalkozik magával, akkor felszínesnek titulálják, ha keveset, akkor igénytelennek. Én azt mondom, inkább magunkkal foglalkozzunk, mint másokkal. A kritikákat általában nem kapom a szemembe - szerintem itthon nem vagyunk eléggé kultúráltak ahhoz, hogy korrekt módon, akár bántás nélkül meg tudjuk mondani: 'Nekem ez nem tetszik.'

Azonban nagyon sokan vannak, akiket meglep és rájönnek: tetszik! Fontosnak tartom kitágítani a szűklátókörűséget. Érdekel is engem, hogy ki hova tesz, e téren birkózzon meg mindenki a saját véleményével, ugyanis azt el kell érni, hogy valakinek érdekeljen a véleménye. Túl rövid az élet ahhoz, hogy a mások által defektusként beállított tulajdonságaimon rágódjak."

Mindennél többre tartja az egyéniséget, de szerinte itthon ez még nem annyira elfogadott. Jobban szeretünk ugyanis sémák szerint élni, öltözködni, ahelyett, hogy hagynánk szárnyalni a fantáziánkat. ,,Gondolj csak bele, a szüleink korosztálya uniformizált időkben nőtt fel. Deviánsnak számított másnak lenni és nem pozitív értelemben. Nekik nem volt meg a lehetőségük arra, hogy egyéni stílust engedhessenek meg magunknak. A mi korosztályunknak - 15-28 között - nincsenek meg ezek az előképek, ami pedig nyugaton zajlik, nos... az már nagy ugrásnak tűnik számunkra.

Maradnak a fast fashion üzletek kirakatai és az olcsó, műbőrszagban úszó darabok magunkra aggatása. Ráadásul a legtöbb leányzó nem a pénz szűke miatt választja ezeket az összeállításokat, hanem mert elhiszik, elhitetik velük, hogy jó vétel. Az embernek a fejében kell változásokat eszközölnie. El kell határoznunk, hogy nem vesszük meg a sok minőségtelen ruhát és kiegészítőt, hanem megtanulunk spórolni és akár adott esetben venni egy olyan darabot, ami 20 év múlva is beépíthető lesz a ruhatárunkba. A vintage shopokban például bőven a fast fashion árak alatt találunk jobb minőségű kreációkat."

„Üzenet a szakmának is: merjünk bátrabbak lenni!"

Szeptemberben egy divateseményen Bence egy Sármán Nóra tervezte fekete fátylat viselt, ezt pedig én sem hagyhattam szó nélkül. ,,Könnyű azt feltételezni, hogy én csak egy polgárpukkasztó, figyelem- és hírnévéhes író vagyok, aki mindenáron a figyelem középpontjába akar kerülni. A maszk, amit viseltem egy jelzés volt, a szakmának és a közönségnek egyaránt, hogy merjünk bátrabbak lenni, elvégre egy Central European Fashion Daysre ne úgy öltözzünk fel, mint ahogy egy átlag hétköznapon visszük ki a szemetet. Ez egy ünnep! Az operába például elmennél sáros tornacipőben és egy műbőr shopper baggel? Ide is megvan a protokoll, hogyan érdemes felöltözni, én ezt követve egészítettem ki azt a saját stílusommal. A szakmaiság szempontjából tökéletesen megfelelt az alkalomra, valamint megfelelően leplezte a reakcióimat. Utóbbira hála az égnek nem volt szükség, már ami a kollekciókat illeti."