Rotschild Klára, a magyar divatikon: botránnyal kezdődött és tragédiával végződött karrierje

Rotschild Klára neve hosszú ideig jelentett egyet Magyarországon a stílussal, legyen szó Horthy-, Rákosi- vagy Kádár-korszakról – de hogy csinálta? Egy botrány miatt került a köztudatba, de stílusérzékével, tudásával és munkamoráljával bizonyította, hogy helye is van a divatiparban. 

Rotschild Klára 1903. február 22-én született Rotschild Ábrahám szabómester és Spirer Regina szabásznő harmadik lányaként. A szülők sikeres női szalont működtetek a mai Petőfi Sándor utcában és természetesen gyakran jártak Párizsba, hogy ellessék a legújabb trendeket. Amint lehetett, Klára is a szülőkkel tartott, így gyorsan kitanulta a szakma fortélyait. 

 Egy alkalommal megpróbálta behajtani Somogyi Pál Károly hírhedt aranyifjú tartozását. Klára a lakásán kereste fel a férfit, aki bedühödött és bántalmazta őt. Fizikailag is megsérült, de a lelki sebei sokkal súlyosabbak voltak: nagy adag altatóval próbált véget vetni az életének. Pszichiátriai kezelésre is szorult, de miután felépült, kártérítési pert indított a férfi ellen, amelyről a sajtó folyamatosan tudósított.

Sokat számított, hogy remek kapcsolatteremtő képességekkel rendelkezett, a 30-as évek második felére már világhírű vendégek is érkeztek a szalonba, ahol természetesen a magyar elit is előszeretettel vásárolt. Rotschild Klára ruhájában ment hozzá Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő Horthy Istvánhoz, de a szalon vendégeihez tartozott többek között az ismert francia ékszerész, Louis Joseph Cartier felesége, gróf Almássy Jacqueline és Faruk egyiptomi király édesanyja, Nazli és leányai is. 

Sokszor vádolták azzal, hogy csak lemásolja a ruhákat, pedig csak a szokásos gyakorlatot folytatta, ráadásul sikeresen, hiszen minden korszakban kedvelt és kegyelt volt. Ismertségének és jó kapcsolatainak köszönheti, hogy a zsidóüldözések idején sem kellett feladnia a szalonját, lakásuk épületét pedig csillagos házzá nyilvánították. Az államosítási hullámok idején is visszanyerte a vezető pozícióját, a régi neves szalonosok közül ezt egyedül neki sikerült elérnie. A Kádár-korszakban a politikai és szellemi elit asszonyainak luxusüzleteként működött, de 

Rotschild Klára megjelenésében is tükrözte mindazt, amit a márkája képviselt: stílus, elegancia és egyediség. Idős korában is kitartott a fűző viselése és a különleges szemüvegkeretek mellett, amik a védjegyévé váltak. 

ragaszkodott ahhoz, hogy a fogát implantátumokkal pótolják, ez az eljárás azonban akkoriban még kiforratlan volt. A beültetések folyamatosan begyulladtak, állandó, már-már elviselhetetlen fájdalommal küzdött. 1976 szeptemberében rendezte meg utolsó divatbemutatóját a Gundelben, ekkorra azonban már borzasztó kínokat élt át. November 13-án ért véget az élete, kiugrott a Petőfi tér 3. szám alatti lakása konyhájának ablakán. A hetedik emeletről a ház belső udvarába zuhant. Az öröksége azonban fennmaradt: megalapították a nevével fémjelzett ruhatervező iskolát, amely sajnos ma már nem működik, de hosszú évekig oktatták ott a szakma legmagasabb művészetének számító "haute-couture"-t, amit maga Rotschild Klára is képviselt.