Így vedd rá a pasit, hogy részt vállaljon a házimunkában! - Biztos tippek kezelhetetlen férfiakhoz

Az életmód, a szokások napjainkban történő megváltozásáról sokat lehet hallani, de vannak területek, például a munkamegosztás otthon, ahol sajnos minden állni látszik. A vizsgálódások szerint az elmúlt évtized alatt a férfiak által otthon, a házimunkával töltött idő mennyisége mindössze 10 perccel növekedett. Lesújtó statisztikai adatok azt mutatják, hogy a régi minta, mely szerint a férfi a családfenntartó, a nő a háziasszony, valahol napjainkban is - a lényegét tekintve - megingathatatlannak látszik.

Vagy mégsem? Hiszen ma már a nők túlnyomó része házon kívül is dolgozik, bejár a munkahelyére. Persze az nem akadályozza meg abban, hogy duplán dolgozzon, mintha genetikailag arra lenne beprogramozva, hogy csak ő főzzön, mosson, vasaljon, takarítson, és persze nevelje a gyereket. Csodára várni nincs értelme, inkább hatékony megoldásokat kell találni annak érdekében, hogy az otthoni feladatok már a házasság elejétől fogva ne váljanak konfliktusok, harag és veszekedés, értetlenség forrásaivá.

Elfogadni a másik stílusát

A férj mosogatószertől habosan hagyja mindig a szivacsot, nem fordítja le fejjel lefelé a poharakat, hadd porosodjanak, és sorolhatná a feleség azokat a dolgokat, amelyek nem az ő stílusa szerint valók, még ha a férj végez is valamilyen házimunkát. Igen, a férj gyakran nem látja el az otthoni feladatokat, ahogy elvárná élete párja, de azért az ő munkája is ér annyit, mint a másé. Kedves ifjú - és talán régebbi - feleségek, élettársak, fölösleges csípős megjegyzéseket tenni a férj által végzett munka minőségére, mert akkor a teremtés koronája hamar abbahagyja a segítést, és nem is kezd bele újra!

A pszichoterapeuták szerint a nőknek nem úgy kellene már gondolkodniuk, hogy a ház körüli teendők megfelelő ellátása képességének ők az egyedüli birtokosai. Ha a nő megállapodik a férjével, élettársával abban, hogy pontosan ugyanazt végzi el, amit ő, igazságos munkamegosztás szerint, akkor azt jelenti, hogy a két fél elfogadja a nemek közti egyenlőséget. Nem kell a férfira rákényszeríteni, hogy ugyanúgy dolgozzon, mint a nő. Ellenkezőleg, ki-ki a maga tempója, módszere szerint. Nem szükséges, hogy a gyermek, látva a munkamegosztást a szülei között, két azonos modellt lásson, hanem egy női és egy férfi mintát.

Nem kell a tökéletesre törekedni

Bizonyára kezdetben te is a tökéletest tűzted ki célul, később azonban meg kell tanulnod lemondani arról, hogy minden a legjobban sikerüljön. Porosak a bútorok - de már kiporszívóztak a szobában -, nincs megfelelően kiteregetve - de minden ruha ki van mosva -, a vakáció jónak indul, de a nyaralás az utolsó percben lett elintézve? Lehet, hogy mindez kellemetlen, de semmiképp sem drámai, és főleg nem szabad érte a másikat hibáztatni. Minek tegyen valamit a férfi, ha a nő úgyis mindig jobban tudja? Meg kell tehát elégedni a nem tökéletesre sikerült dolgokkal, főként akkor, ha azok elvégzésében mindkét fél egyenlő arányban részt vett.

Munkamegosztás kedv és tehetség szerint

Szórakoztatja az egyik felet, ha végigsétál a szupermarket polcai közt, és kiválasztja a reklámokban látott, legújabb áruféleséget? A másik felet pedig ha kedvenc zenéje hallgatása közben vasalhat? Akkor ezek a feladatok nem feltétlen fárasztóak, viszont azzá teheti a bevásárlás, a vasalás vég nélküli ismétlődése. Helyes tehát aszerint elosztani a munkát, hogy kinek mihez van kedve és tehetsége. Tanácsos továbbá váltogatni is a munkafajtákat, hogy azokat ne uralja az egyhangúság.

Ha a feleség nem rajong például a főzésért, megteheti azt a férj is, ha kedvét leli benne, és ráadásul kreatív is ebben a fajta tevékenységben. Egyúttal be is vásárolhat, hiszen ha főz, ő tudja, mi kell hozzá, az ő ízlése szerint. Ugyanakkor lehet, hogy a feleség a lakás tisztán tartását gondolja mindennél előbbre valónak, tehát az ő feladata lesz a takarítás, porszívózással, felmosással együtt.
Úgy kell tehát megválasztani a házimunka-féleségeket, hogy az mindkét félnek a maga elképzelésével, kedvével, tehetségével találkozzék. Mindjárt szívesebben pelenkáz a mama, ha a papa viszi bölcsödébe a kicsit. Természetesen nemcsak a kedvet, a hozzáállást, hanem a lehetőségeket és a képességeket is figyelembe kell venni, mint az a fentiekből kitűnik.

Meg kell tanulni kérni

A férj részvétele nem történik meg spontán módon? Ilyen - gyakori - esetben nem helyes, ha a nő vállalja az önfeláldozó mártír szerepét, aki alázatosan mindent megcsinál, hanem inkább tanuljon meg kérni. "Sokkal gyorsabban menne a dolog, ha segítenél nekem" vagy "Nem is olyan nehéz, végezd már el ezt, nekem mást kell csinálnom" kezdetű kérésekkel, ha nem is azonnal, de hosszabb távon igenis lehet eredményt elérni. Ha kedvesen, lágyan, nem parancsolóan teszi mindezt a női nem képviselője, nagy esélye van rá, hogy a teremtés koronája felemeli tekintetét az újságolvasás közben, feláll a karosszékből, és mondjuk a konyha felé veszi útját.

A pszichológusok szerint a segítség kérése azt az érzetet kelti a másik félben, hogy őrá szükség van. Ha a nőről az a kép alakul ki, hogy egyedül is mindent meg tud oldani, akkor nem lehet csodálni, hogy a férfi mozdulatlan marad, látván a sok otthoni teendőt. Ráadásul ez az idő múlásával a nő részéről tehetetlenségbe, keserűségbe csap át. Vigyázni kell azonban a kérlelés módjára. Nem szabad reklamálni a segítséget, hanem a férfi hozzáértésére vagy egyes munkaterületeken szerzett tapasztalatára kell hivatkozni. Például tanácsot kell kérni tőle, hogyan lehet megoldani egyszerre több feladatot.

Forrás: Patika magazin