Mi kell neked, Laura? - pasiszemmel

"Kedves Franco Marco!

Az én problémám maga a Kedvesem.

Férjes asszony vagyok, két gyermekem van. Nem olyan régen szerelmi viszonyba keveredtem egy elvált férfival, akinek van egy gyereke. Ő egy értelmes, egyetemet végzett, tanult ember, bár a diplomájával együtt eszet nem osztott neki az élet.

Az utóbbi időben odáig merészkedtünk, hogy a közös jövőnket tervezgettük együtt. Kész voltam feladni érte a jelenemet és a múltamat, elválni ágytól-asztaltól. Biztos egzisztenciánk van, rendezett anyagi körülmények között élünk mindketten, a szerelmen kívül nem is lenne másra szükségünk...

Azonban porszem került a gépezetbe. Az imádott Férfi az exfeleségével, annak a rokonaival (anyósék, sógorék és a nő első házasságából származó gyerek) igen szoros kapcsolatot ápol a mai napig. A kedvesem több mint 3 éve elvált, de máig őket tartja a családjának.

Az exneje például rendre lehúzza anyagilag.

Családi összejövetelekre jár, mert meghívják. Reggelente az anyósáéknál kávézik, és 'élvezi' a velük töltött időt. Másra (vagyis rám) nincs ideje, mindig szalad. Velük osztja meg minden baját - ez fordítva is igaz -, no meg a pénztárcáját is, amit a népes família rendre kiürít.

Azonban engem szeret, imád - mondja ő, hallgatom én.

Véleményem szerint ez a családi kusza kötelék a biztonsági játék része. Talán még nem szakadt el teljesen az exétől, talán csak fél önmagát adni egy új kapcsolathoz. Mire kellenek ezek a múltbéli emberek?

A nők jöttek-mentek az életében, soha egyetlen kapcsolata sem volt tartós. Ezt a fura családi felállást senki sem tolerálta, még időben elhúzták a csíkot, amíg lehetett - no meg a pénzt róla, de nem az aprót.

Közben ez a Férfi mit sem lát az egészből. A 'családja' elviseli, mert egy barom, és mert ő osztja - no nem az észt - a pénzt. Cserébe viszont megkapja az önzetlen 'szeretetet' - legalábbis szerinte. Csak szerintem nem.

Mikor válaszút elé állítottam, hogy döntsön, vagy én vagy a 'régi családja', szemrebbenés nélkül őket választotta.

Nem érti, mi a bajom, miért szakítok vele - sarkítok, nagyítok. Nincs is baj.

Kockáztattam miatta a jelenemet, a múltamat, és vele képzeltem el a jövőmet. Ő pedig nem adja az átkozott famíliát senkiért és semmiért. Magányos farkas. Az volt, az is marad. Örökre. Mindig csak az utolsó helyen kullognék a sorban.

Kell ez nekem?

Nem.

De szeretem.

Várom válszod,

Laura"