Nápoly - 6 titok, amit tudnod kell a városról

1. Ha kíváncsi vagy egy igazi varázslatra - A "nápolyi vércsoda"

A város védőszentje Szent Januáriusz beneventói püspök, aki hat társával együtt vértanúként halt meg Puteoliban a Diokléciánusz-féle keresztényüldözések idején, és az ő nevéhez fűződik a nápolyi vércsoda. A legenda szerint a bíró megvakult, amikor kimondta az ítéletet, és a mártír vérét egy asszony egy edénybe tette. Az első csoda 313-ban történt, amikor a püspök ampullában tárolt vére újra folyékonnyá vált és bugyogni kezdett, majd ismét megalvadt. A vércsoda azóta is az egyik legfontosabb szent ünnep a város életében, és május első vasárnapján, szeptember 19-én, illetve december 16-án több ezren látogatnak el a nápolyi Dómhoz, hogy a szertartáson ismét szemtanúi lehessenek a csodának. A babona szerint, ha a vér nem válik folyóssá, a várost balszerencse fogja sújtani.

2. Egy lenyűgöző látvány - Krisztus a lepel alatt

A nápolyi Fátyolos Krisztus a világ talán egyik leghíresebb lenyűgöző műalkotása. Ha egy pillantást vetsz a San Severo-kápolnában lévő Fátyolozott Krisztus szoborra, bizony könnyen megeshet, hogy nem hiszel a szemednek. A márványból faragott Krisztust 1753-ban alkotta a fiatal olasz szobrász, Giuseppe Sanmartino, melynek alakja a finom, áttetsző fátyolon - mintegy könyörületes borítással a megkínzott testnek - szinte teljesen életre kel: arcvonásai és testének domborulatai is jól láthatóak, csakúgy, mint a keresztre feszítés okozta sebek, a pulzáló erek a homlokon és a kiálló bordák. A vizuális látvány felejthetetlen, és a márványszobor rendkívül drámai módon mutatja be Krisztus szenvedését az emberek számára.

3. A kortárs műkedvelőknek - MADRE

Nápoly évszázadok óta híres felbecsülhetetlen értékű kulturális kincseiről, de tudtad azt, hogy virágzó modern művészeti élettel is büszkélkedhet? Ha ezúttal nem a régi értékekre vagy kíváncsi, vagy egyszerűen csak szeretnéd megismerni az olasz művészet másik oldalát, feltétlenül látogass el a Nápoly szívében található Museo d'Arte Contemporanea Donna Reginába, vagy ahogyan itt hívják, a MADRE-be. A város első Kortárs Művészeti Múzeuma a régi Donna Regina-templom csodálatos átalakításával született, az első emeleten megtekintheted az olasz és nemzetközi alkotók kortárs munkáit, míg a második emeleten a 20. század legjelentősebb művészeti gyűjteményével találkozhatsz.

Bővebb infó: http://www.museomadre.it/

4. Engedj a sfogliatelle csábításának

Ha a pizza szülőhazájában jársz, nem hagyhatod ki az olasz zászló három színében (piros, fehér, zöld) pompázó "Margherita"-t a tradicionális Pizzeria Brandiban, ám van még egy olyan ételkülönlegesség, amit feltétlenül meg kell kóstolnod, mielőtt hazautazol. A sfogliatella egy kagyló alakú töltött péksütemény, amit először a 18. században készítettek a Salerno megyében található Santa Rosa kolostorban. A pékségekben a ropogósra sült, hajtogatott leveles tésztának sokféle változatát árulják, és ízlésedtől függően választhatsz pl. narancsos-ricottakrémmel, édes mandulával, vaníliával vagy citromkrémmel töltött változatot, amit a helyiek szívesen fogyasztanak reggelire.

5. Egyszerű gesztus, nagy szimbolikus értékkel - Caffé sospeso

A nápolyi kávéházakban kedves ősi hagyomány, hogy azok az emberek, akik épp ünnepelnek egy jeles alkalmat, vagy egyszerűen csak jó napjuk von, meghívnak valakit egy csésze kávéra, akinek nem áll módjában azt megfizetni. Amikor a vendég megrendeli a sospesót, két kávét fizet, de csak egyet kap, így ha egy hajléktalan vagy más hátrányos helyzetű ember besétál ide, valakinek a jóvoltából kérhet egy "függőben maradt" csészével. Ez a szokás sok éven át a nápolyiak népszerű szokása volt, aztán idővel kissé feledésbe merült, ám a hagyományt ma már egyre több kávéhálózat vezeti be újra, a szolidaritás, a jótékonykodás és a megértés fontosságát hangsúlyozva. Egy nápolyi étteremtulajdonos azt mondta, hogy manapság túl sok dolog van függőben másokkal szemben, ezért azzal kell kezdeni a változást, hogy meghívjuk a másikat egy finom kávéra.

6. Egy izgalmas séta a Spaccanapolin

Nápoly minden pompájában, a maga szerethető káoszával és bájával életre kel a Spaccanapolin, ami a város legrégibb és egyben leghosszabb utcája. Ez a színes, élénk és tipikus nápolyi utca a régi római időkben gyakorlatilag kettészelte az óvárost, és a merőleges utcák találkozásánál alakultak a nagyobb bérházak, az ún. insulák. Ha a történelmi központban jársz, kezdd utadat a híres Piazza del Gesu Nuovón, ahol remek pizzákat kóstolhatsz, majd csodáld meg az itt található impozáns Gesu Nouvo-templomot. Ha a nap végén egy csendes menedékre vágysz, pihenj meg a Szent Klára kolostor híres majolika kerengőjénél.