1. Visegrád: ahogy Drakula látta
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után, 1250 és 1258 között építtette IV. Béla felesége, Lascaris Mária ékszerhozományának árából. Az Alsó-várat a Fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egészen a Duna-parti őrtoronyig nyúlt, és rajta keresztül vezetett a Budáról és Esztergomba tartó országút. A várat több későbbi uralkodó is bővíttette, és itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra. A történelem folyamán többször is itt őrizték a szent koronát, 1440-ben innen rabolta el azt Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné. Az Alsó-vár lakótornyát ma Salamon-toronynak nevezik, pedig az 1082-ben Visegrádon raboskodó Salamon trónkövetelő sohasem járt itt: igaz, valóban egy visegrádi toronyba záratta I. László király, ez azonban nem lehetett a mai Salamon-torony, mivel az jó másfél évvel később épült. Volt azonban a toronynak egy nem kevésbé híres "vendége": Mátyás király záratta ide 1462-ben Vlad Tepes havasalföldi vajdát, akit kegyetlensége miatt Dracul-nak is neveztek - jól sejted, ő nem más, mint a később, Bram Stoker jóvoltából Drakula néven elhíresült úr. 1474-ig raboskodott Visegrádon, majd kiszabadult és visszatért birtokaira, de alattvalói nemsokára végeztek vele. Ha vonz a ködös vámpírromantika, barangold be a Salamon-torony környékét (nyáron a termeket is megcsodálhatod), majd kapaszkodj fel a Fellegvárba: október végéig még minden nap nyitva tartanak 9.30 és 17 óra között, novembertől viszont csak hétvégén, és akkor is csak délután négyig várják a vendégeket.
2. Sárvár: Báthory Erzsébet otthona
A sárvári vár építése a 13. század végén kezdődött, majd a Kanizsai család uralmának idején, a 15. században teljesedett ki. A mai formát is meghatározó bővítéseket és átalakításokat viszont már a Nádasdy család végeztette el. Az itt élő Nádasdy Ferenc, a "Fekete bég" felesége volt az a Báthory Erzsébet, akit oly sikeresen vádoltak meg ellenségei hajadonok halálra kínzásával és egyéb szörnyűségekkel, hogy a vár látogatói mai napig a borzongató emlékeket keresik Sárváron. Pedig a történészek nem győzik hangoztatni, hogy szegény Báthory Erzsébet éppen úgy élt, mint a kor bármelyik nemesasszonya, a szörnyűségeket csak a vádirat összeállítói találták ki, amikor veje, Thurzó György nádor 1610-ben Csejte várában elfogatta az asszonyt. Az pedig, hogy hősnőnk a fiatalság elixírjét keresve fiatal lányok vérében fürdött, csak 1614-es halála után egy teljes évszázaddal került be valahogyan a köztudatba. Horrort tehát nem fogsz találni a sárvári várban, de egy festményen megnézheted Báthory Erzsébetet. Érdemes ellátogatni a Nádasdy Ferenc múzeum Dísztermébe is, amelynek mennyezetképei a megrendelő Nádasdy Ferenc országbíró nagyapjának győztes csatáit ábrázolják. Ha pedig kényeztetnéd egy kicsit testedet-lelkedet, pihenj meg a híres sárvári fürdő gyógyvizében.
3. Diósgyőr: Nagy Lajos és a királynék vára
Diósgyőr vára 1364-ben, Nagy Lajos uralkodása alatt vált Buda, Visegrád és Zólyom mellett királyi székhellyé. A király évente több hónapot töltött itt egész udvartartásával, és olyan fontos történelmi események is zajlottak itt, mint az 1381-es, a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Nagy Lajos halála után a vár a királynék javadalmává vált, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix is megkapta jegyajándékul. A vár sorsa a mohácsi csata után fordult rosszabbra, ezután zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvár lett belőle, később pedig a fokozatos lepusztulás szomorú útjára lépett. Ha ma ellátogatsz a várba, a Kazamatában a történelmi panotikum mesél arról, hogyan éltek errefelé az emberek Nagy Lajos király korában. Az észak-keleti toronyban azt is megnézheted, ahogyan Nagy Lajos király kedvenc kandallós szobájában Velence követeit fogadja. A Rondellában fegyverekben, lovagi páncélokban gyönyörködhetsz, míg az észak-nyugati toronyban vártörténeti kiállítás fogad, mielőtt a torony tetejére felérve elbűvölne a környék látványa.
4. Nagyvázsony: Kinizsi Pál otthona
A várat a 15. század közepén emelte a Vezsenyi nemesi família, amely azonban 1472-ben férfiágon kihalt. Mátyás király a hadjáratok során tanúsított vitézségéért adományozta Kinizsi Pálnak a várat, amely ebben az időben nyerte el ma is ismert formáját. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő szállta meg a várat, ám Kinizsi fegyvereseivel visszavette azt. Mivel Kinizsi legtöbbször otthonától távol harcolt, Nagyvázsonyt felesége, Magyar Benigna lakta, aki Kinizsi halála után még kétszer volt házas. Második férjét balesetben vesztette el, a harmadikat, Kereky Gergelyt viszont ő maga tetette el láb alól, amikor pár év után megelégelte azt a szenvedést, amit az erőszakos, durva nemesember viselkedése miatt kellett átélnie. Amikor a bűntett kiderült, a királyi bíróság Kinizsi érdemeire való tekintettel viszonylag enyhén büntette, örökös száműzetésre ítélte, így az asszony a felvidéki Zsolnalitva várába költözött. A vártorony négy emeletén a középkori életet bemutató kiállításban gyönyörködhetsz: van itt börtön, őrszoba, lovagterem, sőt, maga Benigna asszony szobája is megelevenedik, a negyedik emeleten pedig a gyerekeket várják az interaktív játékok. A panoptikumban a magyar királyokkal találkozhatsz életnagyságban Géza fejedelemtől kezdve Károly Róberten keresztül Mátyás királyig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.