A jövő ételei: Mit eszünk 30 év múlva?

A nyolcvanas évektől kezdve elkezdett gyökeresen megváltozni az ízlésünk, és ezzel együtt teljes mértékben átalakultak táplálkozási szokásaink. De a gyors technológiai fejlődés, a kórosan túlsúlyosak egyre növekvő száma és a globális népességrobbanás korából előretekintve vajon mit fogunk enni harminc év múlva, 2043-ban?

Rovarkolbász

Dr. Morgaine Gaye, a nottinghami Trent Egyetem ételfuturológus szakértője úgy véli, hogy a rovarok alapvető módon fogják meghatározni a jövő ételeit, mivel a rovarok gazdag fehérje- és vitaminforrásnak számítanak, miközben kevés koleszterint és zsírt tartalmaznak. Az élőállatokhoz, például a marhához, sertéshez vagy a baromfihoz viszonyítva a rovaroknak rendkívül kicsi a hely- és vízigénye, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A Földön közel 100 ehető rovarfajt ismerünk, Venezuelában kedvelt étel a sült hangya, Ghánában termeszekből sütött kenyeret fogyasztanak, Japánban pedig igazi ínyencségnek számít a darázs, és Thaiföldön jelenleg is több mint 15 000 ember él sáskatenyésztésből.

Lombikban nőtt hús

Winston Churchill már 1932-ben azt jósolta, hogy ötven éven belül az emberek laboratóriumi körülmények között előállított húst fognak enni. Churchill ugyan egy kicsit elszámolta magát, de pár évtizeden belül valósággá válhat az úgynevezett hústenyésztés. Az elmúlt évben holland tudósok sikeresen hoztak létre lombikban húst. A tudósok tehenek őssejtéből állították elő az izomszövetet. Tíz éven belül a technológia eljuthat arra a szintre, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított hús költséghatékonyabb és környezetkímélőbb lesz a ma ismert gazdálkodásánál, derült ki az Oxford Egyetem tanulmányából.

Óriáshalak

A kobia nevű halfajta, melyet sokan fekete lazacként is ismernek akár kétméteresre is megnőhet és súlya elérheti a 70 kilogrammot. A közönséges lazachoz képest sokkal gyorsabban növekszik, és jobban tud alkalmazkodni a fogságban tenyésztés körülményeihez. A kobia fehér húsa meglehetősen tömör, rendkívül tápláló és semleges ízű. Az óriáshalat előszeretettel tenyésztik Tajvanban, és mindössze egy év alatt ugyanakkora méretűre tud megnőni, mint a közönséges lazac három és fél év alatt. Kedvező tulajdonságai miatt könnyen elképzelhető, hogy a fekete lazac is meghatározó részét képezi a jövőben a táplálkozásunknak.

Nyomtatott ételek

Az amerikai Cornell Egyetem tudósai meg vannak győződve, hogy a ma még futurisztikusnak tűnő 3 dimenziós ételnyomtató egy nap ugyanolyan hétköznapi részét képezi egy átlagos konyhának, mint manapság egy mikrohullámú sütő. "Nem kell mást tenni, mint a nyersanyag 'tinta' és recept hozzáadásával elindítani a 3D-s nyomtatást, és máris kész a kívánt étel. A 3D-s nyomtatás olyan hatást gyakorolhat a táplálkozásra, mint az e-mail és az SMS-ezés a kommunikációra" - vélekedett dr. Jeffrey Ian Lipton, a projekt vezetője.