A gyerekek helytelen táplálkozása akár daganatos betegséghez is vezethet

Az elmúlt években végzett, táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérések egyértelműen rámutattak arra, hogy már a gyermekeknél megfigyelhetők azok a helytelen életmódbeli szokások, amelyek kihatnak a felnőttkorra és olyan krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy számos daganatos betegség.

Az egészségben eltöltött életévek számát csökkentő betegségek legfőbb kockázati tényezői közül a legtöbb táplálkozással kapcsolatos, így kétség sem fér hozzá, hogy ezen a területen szükséges változást elérni, minél korábbi életkorban kezdve a beavatkozást. Ez egy minden érintett, így a kormányzati szervek, szakmai szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények, élelmiszeripar és természetesen a szülők bevonását igénylő folyamat. Az elmúlt években számos jogszabály, ajánlás és program került kidolgozásra a gyermekek egészségének előmozdítása és megőrzése érdekében. A kormányzati szervek oldaláról többek között olyan, a népegészségügyi célok elérését szolgáló intézkedéseket láthattunk, mint az egészséges közétkeztetés előírása, az egészségnevelés alaptantervbe építése, vagy a mindennapos testnevelés óra bevezetése, amelyek megvalósításában az oktatási intézmények szereplői is szerves részt vállalnak.

A gyermek mindennapi étkezése

Ősszel különös figyelmet kell fordítanunk az óvodások és kisiskolások táplálkozására, hisz a nyári pihenést követően nagyobb fizikai és szellemi igénybevétel vár rájuk, illetve a hűvösebb idő is beköszönt, aminek hozadékait erős immunrendszerrel lehet kivédeni. Ebben az életkorban a gyermekek idejük nagy részét intézményben töltik, ám az otthon látott példa ugyanekkora, ha nem nagyobb jelentőséggel bír.

Mit fontos észben tartani az óvodások és kisiskolások mindennapi táplálkozása kapcsán?

Hogy reggelivel indítsa a napot: Az elmúlt évek kutatásai egybehangzóan arra világítottak rá, hogy a gyermekek egyharmada nem reggelizik. Az idén végzett, 4-10 éves, budapesti és kecskeméti óvodásokra és kisiskolásokra vonatkozó reprezentatív kutatás eredménye is ezt bizonyította: a felmért iskolások 31 százaléka reggeli nélkül indul el otthonról, így az akár 10-12 órás nem evést követően üres gyomorral ülnek az iskolapadba, ami a figyelem és a koncentrációs képesség zavarához, fizikai teljesítményromláshoz, illetve a vércukorszint esésének következményeképpen akár balesetekhez is vezethet. Az óvodások az intézményben kapnak reggelit, így esetükben legtöbb esetben pótolható az otthon elmaradt reggeli, ám fontos, hogy legalább a hétvége alkalmával tanítsuk őket az otthoni reggelizés fontosságára.

A reggeli kihagyásának két fő oka az időhiány, illetve hogy a gyermek nem éhes. Fontos, hogy a szülők rászoktassák gyermekeiket a korai lefekvésre, így reggel könnyebben fel tudják őket kelteni; negyed óra pedig elegendő ahhoz, hogy egy gyorsan elkészíthető, de mégis tápláló reggeli kerüljön az asztalra, majd a csemete gyomrába. „Egy ideális reggeli részeként a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és feltétlenül friss zöldséget vagy gyümölcsöt. A folyadékfogyasztásról sem szabad elfeledkezni, ami a változatosság elvét szem előtt tartva lehet egy pohár víz, ásványvíz, magas gyümölcshányadú gyümölcslé, amelyet célszerű otthon, frissen elkészíteni, tej vagy tejes ital, mint például kakaó” – tudtunk meg az OÉTI szakembereitől. Elmondható, hogy a gyermekek tej- és tejtermék fogyasztása elmarad az ajánlott félliternyi mennyiségtől, ami legtöbb esetben a kalcium elégtelen bevitelében is megnyilvánul, így fontos, hogy már az első étkezés folyamán, de nap hátralévő részében is jelen legyen étrendjükben ez az élelmiszercsoport.

Hogy rendszeresség és változatosság kísérje mindennapjait: A rendszeres, napi ötszöri étkezés gyermekkorban kiemelt jelentőségű, hisz ekkor alakul ki a későbbi évekre is átvitt étkezési ritmus, illetve a megfelelő ütemű fejlődéshez is elengedhetetlen, hogy a három főétkezés mellett, az állandó mozgásban lévő fejlődő csemete kisétkezéssel is megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat. Tízóraira és uzsonnára egy gyümölcs, egy pohár joghurt, pár szem élelmi rostban gazdag keksz vagy gabonapehely szelet is megfelelő választás lehet. Amennyiben a gyermek intézményen kívül van, például kirándulás vagy hétvége alkalmával, fontos, hogy a szülő előre csomagoljon neki tápláló harapnivalót és emlékeztesse annak elfogyasztására, hisz a gyermekek hajlamosak elfeledkezni az étkezésről játék közben.

Egyetlen élelmiszer sem tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, így a változatosságra is mindig törekedni kell. A gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása nem éri el a napi ajánlott 400-500 gramm mennyiséget, ami többek között az élelmi rost elégtelen bevitelében nyilvánul meg, így fontos, hogy minél többféle színű és fajtájú zöldséggel és gyümölccsel ismertessük meg őket. Lehet, hogy nyersen nem szívesen eszi meg az adott zöldséget, de érdemes megpróbálni leves, főzelék vagy zöldségkrém formájában is, így szoktatva hozzá őket a színes és változatos étrendhez.

A folyadékfogyasztás kapcsán is érdemes kiemelni a rendszeresség és változatosság fontosságát, hiszen a gyermekek gyakran megfeledkeznek az ivásról és a dehidratáció első tünetére, a szomjúságra sem reagálnak. Ügyeljünk arra, hogy mindig legyen lehetőség ivóvíz vagy ásványvíz fogyasztására, esetleg gyümölcslével keverve, de a tej, tejes italok, illetve a nagy víztartalmú levesek, zöldségek és gyümölcsök is hozzájárulnak napi folyadékbevitelükhöz.

Hogy kerülje a túlzott zsír- és sóbevitelt: A felnőttekhez hasonlóan már a gyermekek táplálkozásában megjelenik a túlzott zsírbevitel, azon belül az ómega 3:6 zsírsavak kedvezőtlen aránya, valamint az ajánlott sómennyiség közel négyszeres bevitelének problémája. Ezek egyik fő élelmiszerforrása a felvágott, így érdemes kisebb zsír- és nagyobb színhústartalommal rendelkező húsféléket kínálni a szendvicshez és többször helyettesíteni például otthon készített zöldségkrémmel vagy fűszeres túrókrémmel. Jelentős a kenyér és a pékáruk sótartalma, amelynek mérséklése megindult és ez a következő években folytatódik. Tejtermékeknél is javasolt az alacsonyabb zsírtartalmú fajtákat vásárolni, amihez könnyen hozzá lehet szoktatni a gyermeket. Ételkészítés alkalmával ajánlott zsírszegény ételkészítési technikákat alkalmazni, mint alufóliában, tapadásmentes serpenyőben vagy sütőzsákban sütés és mindig törekedni kell az utánsózás mellőzésére, hogy a gyermeket fokozatosan hozzá lehessen szoktatni a nyersanyagok eredeti ízének szeretetéhez. Az ideális zsírsavösszetétel elérése érdekében, a különböző növényi olajok használata mellett, érdemes gyakrabban beilleszteni az étrendjükbe a halból készült ételeket, valamint salátához, kisétkezésre olajos magvakat kínálni.

Hogy legyen része az ételkészítésnek és a közös étkezésnek: Kutatások kimutatták, hogy a gyermekek nagyobb eséllyel eszik meg a finom és tápláló ételeket, ha részt vesznek az elkészítésében. Engedjük, hogy az előkészületektől kezdve, a tálalásig minden folyamatban részt vegyen a gyermek, így az élelmiszerekről szerzett ismerete is bővül. Továbbá pozitív összefüggést mutattak a közös, családi étkezések és a gyermekek jólléte között is, hisz egy közös ebéd vagy vacsora alkalmával arra is lehetőség nyílik, hogy a táplálkozás fontosságán kívül, az aznap történteket is megbeszélje a család.