Csonka András: Anyu, ugye hallasz? "Mégis a szülők versenye ez..."

Szia Anyu! Azért egy szombati napba elég sok minden belefér, azt hiszem. A múlt héten, mondhatnám igazi szombat esti, pontosabban egész szombati lázam volt. Alaphangként dupla Szőke ciklon előadás a Játékszínben, 3-tól és este 7-től . Ez rendben is van,a színházak nagy kedvvel állnak át a hétvégi duplázásokra. Csakhogy délelőtt még egy laza kis farsangolást is belesűrítettem a napba.

A Shrek musical csapatával kivonultunk egy játszóházba, hogy a gyerekek jelmezversenyét pontozzuk. Egyre jobban közeledik a próbakezdés, márciusban elindulnak a korrepetíciók, áprilisban a próbák és május 29.én az előadás az Arénában, pontosabban az már tudható, hogy délután lesz egy pótelőadás is. Tehát mindaz amit a duplázás számlájára írok az itt hatványozottan lesz igaz, tetőtől talpig szamár bundában. Na de erről majd akkor, most vissza a jelmezversenyhez.

Mindannyian megkönnyebbültünk, hogy most elég ha egy Shrek füllel jelezzük, hogy mit is képviselünk, nem kellett beöltözni, annál nagyobb örömmel figyeltük a csöppségek leleményességét vagy a szülők fantáziáját. Persze ilyenkor azért mégis a szülők versenye ez. Mivel kiskorban olyan nagyon nem tud az ember bekapcsolódni az alkotásba, legfeljebb igényei vannak.

Eszembe jutottak a sulis jelmezversenyek. Imádlak Anyum, de azt valljuk be, hogy te a könnyebb végét fogtad meg a dolgoknak. Sokat nem tépelődtél a szabászollóval és varrótűvel, nem kutattad fel a fiók mélyén szunnyadó textileket, inkább kézen fogtál és elsétáltunk a jelmezkölcsönzőbe, ahol aztán kedvemre tobzódhattam. Emlékszem, egyik legnagyobb sikerem huszárként volt, erről épp a napokban találtam egy régi képet. Szóval jó volt ez így, na meg kényelmesebb is.

Azért annak örültem, hogy itt a játszóházban sok kreatív jelmez született, sok saját ötlet és kivitelezés. Na, és a májam hízott, a szívem dobbant, hogy az első helyezett kislány, Viki, szamárjelmeze győzött. Voltak néhányan Fionák is, érdekes, Shreket senki nem merte bevállalni.

Bármilyen fura, istenien éreztem magam a játszóházban, ez egy érdekes tematikus hely, különbözik a többségtől. Mindig rádöbbenek, mennyire imádok gyerekek közt lenni. Szükségem van a lelkükre. Új mániám, valami ilyesmibe belefogni, egy értelmes, vicces közösségi tér, gyerekeknek, gyerekekkel. Majd csak mellém áll valaki, akinek pénze is van ehhez. Sok puszi!