11 dolog, amire édesanyám halála tanított meg

Life.hu

2016.06.29.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tudjuk jól, hogy semmi nem tart örökké, és egyszer mindenkinek el kell menni. Megpróbálhatunk rá lelkileg felkészülni, de egy szeretett személy elvesztése szinte minden esetben mérhetetlen fájdalmat és ürességet hagy a szívünkben. Az elmúlásból azonban tanulni és építkezni is lehet.

Az időzítés nagyon sokat számít

Ha az ember megtudja, hogy az anyukája rákban haldoklik, majd rájön, hogy már semennyi ideje sincs, az nagyon fájdalmas. Nem tudod, mit mondj, mint csinálj, mik legyenek az utolsó szavaid hozzá, miért kérj bocsánatot, mit köszönj meg neki… A gondolataid ezerfelé járnak. Megtanulod, hogy soha semmit ne halogass, mert nincs végtelen időd.

Nem baj, ha nem mindig vagy rendben

Nem igazán voltam rendben, amikor megtudtam, hogy anyám beteg, sőt még ma sem vagyok rendben, és valószínűleg soha nem is leszek, de ez nem is baj. A szülő elvesztése hatalmas tragédia, amit csak az érthet meg, aki hasonlón esett át. Teljesen helyénvaló, ha rosszul érezzük magunkat, ha dühösek vagyunk, ha időnként senkivel sincs kedvünk találkozni, ha néha úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk bárminek is örülni.

Rájössz, kik az igazi barátaid

Az, aki tényleg ott van melletted, nem csak szavakkal mondja, hogy „részvétem”. Talán túl sokat vártam a barátaimtól, abban bíztam, hogy kihúznak a gödörből, amibe kerültem. És néhányan tényleg ezt tették, mások viszont inkább csak ártottak a viselkedésükkel, ezért velük azóta nem is beszélek. Ha valaki nincs ott melletted életed legnehezebb napjaiban, arra mi szükséged lenne a többi napon? Megtanulod, kikre számíthatsz igazán, és kik azok, akik addig barátként viselkedtek, de most nem állnak melléd.

Hiába mentél keresztül nehéz dolgokon, az emberek nem fognak kímélni

Ez az, ami igazán elkeserít és feldühít. Bár február elején elveszítettem a nagynénémet, és tíz napra rá az anyámat is, sokan mégis undokok voltak velem. Hogy miért, arra nem jöttem rá, de azt tudom, hogy én sosem tennék ilyet mással. Meg kellett tanulnom, hogy nem vagyunk mindannyian egyformák.

Néha olyankor fogsz sírva fakadni, amikor a legkevésbé számítasz rá

Lehet, hogy éppen a barátaiddal kocsikázol, vagy valami nagyon szórakoztató dolgot csinálsz, és akkor hirtelen rád tör a sírhatnék. Máskor egyedül ülsz a kocsiban, és félre kell húzódnod, mert nem látsz a könnyeidtől. Szívesebben sírok magamban, mert a többiek előtt igyekszem erősnek mutatkozni, olyannak, akire számíthatnak, de rájöttem, hogy nekem is szükségem van valakire, akire támaszkodhatok. Fontos, hogy megtaláljuk magunknak ezt az embert.

Az emberek az orrod előtt fogják szidni az anyjukat

Mielőtt ettől nagyon bedühödnél, vegyél egy mély levegőt, és jusson eszedbe, hogy azelőtt néha te is dühös voltál az anyukádra. Ez előfordul, mindenki veszekedhet a szüleivel, és ez téged most azért zavar ennyire, mert te is inkább azt választanád, hogy veszekszel vele, mint azt, hogy már nem él.

Mások anyukái igyekeznek a pótanyukáddá válni

És ezzel nincs is baj, de sajnos az én anyukámat soha senki nem fogja tudni pótolni. De azért jó, hogy vannak, akik segíteni próbálnak, és törődnek velem, jó érzés, ha a barátnőm anyukája küld egy sms-t, amiben leírja, hogy büszke rám, amiért sikerült a vizsgám. Ez segít elhitetni azt, hogy egyszer minden rendbe jön majd.

Minden éjjel álomba sírod magad

Velem is ez történik éjjelente, mert hiányzik nekem az anyukám, aki a legjobb barátom volt, a példaképem, a hősöm. Az, hogy én voltam az egyetlen gyermeke, még nehezebbé teszi a dolgot. Álomba sírni magad szomorú dolog, ezért inkább hívd fel egy barátod, és sírjatok együtt.

Sokan akarnak segíteni, de nem tudják, hogyan

Ez teljesen érthető, ezért érdemes esetleg egy olyan csoporthoz csatlakozni, ahol hasonló sorsúak gyűlnek össze, hiszen ők át tudják érezni ugyanazt, ami veled történt. Ez azonban ne jelentse azt, hogy a többieket kizárod az életedből, hiszen ők is segíteni szeretnének neked, csak nem tudják, mit tegyenek. Legyél velük őszinte, és mondd el nekik, hogy csupán egy vállra van szükséged, amin kisírhatod magad.

Ne hibáztasd magad

Lesznek napok, amikor eszedbe jut, hogy volt olyan, hogy az anyukádnak szüksége lett volna rád, de te a barátaiddal voltál, vagy volt, hogy elhagytad a kórtermet, hogy telefonálj vagy egyél valamit, vagy, hogy nem emlékszel, mik is voltak az utolsó szavai, de ne hibáztasd magad ezek miatt, inkább gondolj arra, hogy mindennek oka van. Hogy mi az oka, azt még én sem tudom, de az biztos, hogy nem a te hibád, hogy meghalt az anyukád, és te semmit sem tehettél volna azért, hogy megmentsd.

Ne felejtsd el, hogy a törött zsírkrétával is lehet színezni

Az, hogy most össze vagy törve, még nem jelenti azt, hogy sosem leszel a régi. Hidd el, leszel. Lehet, hogy napokig, lehet, hogy hónapokig, lehet, hogy évekig fog tartani, de ne feledd, hogy van egy életed, és megérdemled, hogy boldogan éljed, mint bárki más a világban. Meg fogsz tanulni újra szeretni és élni. Anyám elvesztése arra is megtanított, hogy éljek a pillanatnak. Aki szeretek, annak mondjam meg, hogy szeretem most, és ne várjak a megfelelő pillanatra. A barátaiddal éreztesd, hogy fontosak neked, aki megbánt, annak szólj, hogy fáj, amit tett, amit lehet, hozz helyre, mert nem tudhatod, mit hoz a holnap.