Magyarországon a büntetőjogi felelősségre vonás alsó korhatára 14 év (kivéve néhány bűncselekményt, mint például az emberölés vagy rablás, aminél ez 12 év).
Nem szabad elmenni amellett, hogy a legtöbb fiatalkorú bűnöző elhanyagoló családban él. A szülők nem kérdezik meg, hol és kivel jár, mikor ér haza, milyenek a jegyei az iskolában. A tanároknak kötelességük jelenteni, ha ilyen fajta gyermekbántalmazást tapasztalnak, melyre válaszul – a dolog súlyosságától függően – elsőként egy családsegítő keresi fel a családot. Célja, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedjen, ezért pedig minden segítséget megad a szülőknek is. Egy ilyen fajta „felügyelet” és együttműködés tehát segítségnyújtás. A védelembevétel, gyámhatóság bevonására csak súlyos esetekben, vagy a családsegítővel felállított megoldási stratégia figyelembevételének mellőzése esetén kerülhet sor.
Fontos, hogy a gyermekek tudják, hogy a tetteik bizony következményekkel járnak.
Emellett a saját jogaik és kötelezettségeik ismerete is elhagyagolhatatlan! Ám nagyon nehéz az az átmenet, melyben korábban egy csoki elemelése csupán szülői szidást vont maga után, később azonban egy bolti lopás – például egy üveg alkohol a házibulira - már a rendőrség bevonásával jár. Senki sem készíti fel őket; az iskolák prevenciós anyagaiban elenyésző – de leginkább ismeretlen – a jogi lehetőség és következmény elmélete, a szülők pedig túl felszínesen érintik, vagy épp elvétve beszélnek otthon ezekről a dolgokról. Azzal, ha kizárjuk ezeket, elvesszük a lehetőséget a gyermekektől, hogy megértsék; brahiból rongálni, pénz hiányában lopni mástól, megverni másokat bizony igen komoly hozadékkal járhat. Felnőtt szemmel ezeket – többnyire – képesek vagyunk átértékelni, de esetünkben az ösztön gyakran felülírja az észt.
Az iskolai megfélemlítés valós probléma, mellyel szemben fel kell lépni!
Becsöngettek, ismét elkezdődött az iskola és vele együtt a közösségi élet. Ez sajnos nem minden gyermek számára jelent örömöt. Az iskolai megfélemlítés egy aktuálisan jelenlévő probléma, mely felett nem szabad szemet hunyni, minden esetben szakember bevonásával kell segíteni. Tarr Andrea, prevenciós szakember és szociálpedagógus segítségével jártuk körbe a témát.A jogtudatosság erősítése nem csupán a saját, de a társadalom szempontjából is nagyon fontos dolog.
A száraz anyagok helyett azonban van a témának egy újfajta megközelítése. A StoryLab elnevezésű applikáció megadja a gyermekeknek az alapvető jogismeretet, bepillantást enged a hazai igazságszolgáltatásba.
Találkozhatunk benne például egy történettel, melyben az alkoholista és drogproblémákkal küzdő szülők nem figyelnek gyermekeikre, akik rossz társaságba keverednek, lopni kezdenek, majd végül rablás közben elkapják a bandát a rendőrök. Innentől megnézhetünk több végkimenetelt is, attól függően, hogy miként reagálnak a gyermekek és a szülők. Végződhet úgy is a történet, hogy a két gyermek és szüleik élnek a felajánlott segítséggel és az életük javulni kezd, de az is lehet a vége, hogy a két testvért szétválasztják, egyikük nevelőszülőkhöz kerül, a másik pedig intézetbe.
Az app segítségével a fiatalok többek között megtudhatják, mi történik, ha a szüleik elválnak, mit tehetnek, ha a társaik zaklatják őket, vagy épp utcai rablás áldozatává válnak. Belenézhetnek egy virtuális bírósági tárgyalásba, megismerhetik, hogy milyen szereplői vannak. Sőt akár még hazánk döntéshozóival meg is oszthatják gondolataikat a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.
Ám mindezek mellett, még remek beszélgetés indikátor is lehet szülő-gyermek vagy gyermek-gyermek között. Ki mit gondol a történetről, a benne szereplők felelősségéről, ők mit csináltak volna másként? Egy ilyen nyílt és őszinte beszélgetés felbecsülhetetlen erejű. A szülő például jobban megismerheti folyamatosan változó gyermekét, közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A StoryLab fejlesztése a Lauder Javne Középiskola tanulóinak és a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon lakóinak bevonásával történt. Ez biztosítja, hogy a benne foglaltak a fiatalok számára nemcsak érdekesek, de érthetőek is.
Az applikációt az Európai Unió támogatta. Fejlesztésben közreműködött: a gyerekek, a Terre des Hommes Magyarország Alapítvány, a Pressley Ridge Alapítvány, Renate Winter osztrák bírónő, nemzetközi jogász, gyermekjogi szakértő és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, Magyar Ombudsmani Hivatal, a Hintalovon Alapítvány, valamint számos további, a gyerekek jogaival foglalkozó magyar szervezet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.