Egy tinédzser agya messze sem úgy működik, mint egy mentálisan egészséges felnőtté. A mikrokörnyezetük – iskola, baráti társaság – történései igen nagy befolyással vannak rájuk. Következik ez abból, hogy ismereteik még nem olyan szerteágazóak, mint egy jóval több lehetőséggel és döntéssel rendelkező felnőtté. A korlátaik börtönében élnek; nagy álmokkal, vágyakkal és rengeteg szabállyal.
A következőkben, elsősorban a fiatalok depressziójával fogunk foglalkozni, de a testmozgás felnőttek esetében is ugyanolyan hatásmechanizmussal bír; a rendszeres sport a stressz és a depresszió csökkentésére, megszüntetésére és elkerülésére azonos mértékben alkalmas, életkortól, nemtől és társadalmi státusztól függetlenül.
Első lépésként a szülőké, barátoké és a kortársaké a felelősség, hogy felismerjék a depresszió tüneteit: szomorúság, reménytelenség érzése, az érdeklődés csökkenése, hiánya, alacsonyabb energiaszint, valamint a halál és/vagy az öngyilkosság gondolata. Sok iskolában alakulnak kortárssegítő csoportok, ezek azért is fontosak, mert feléjük könnyebben megnyílik egy, a világgal harcban álló tizenéves. Ők azok, akik a szülők mellett, a legnagyobb eséllyel fordíthatják a segítség felé társukat.
A depressziós állapot – bármelyik státuszában - kezelhető, sőt, meg is előzhető. Az Evidence-Based Practice in Child and Adolescent Mental Health folyóirat 2017. decemberi számába publikált tanulmány szerint a testmozgás segíthet csökkenteni a serdülők depressziós tüneteit. Ez a tanulmány arra törekedett, hogy feltárja, a testmozgás potenciálisan alternatív terápia lehet.
Nem számít, milyen súlyos a depresszió, kezelhető. A legfontosabb azonban a felismerés, ami sok esetben sajnos túl későn történik meg. A tizenévesek hangulatingadozásait, szüleiktől való elfordulását gyakran csak életkori sajátosságként értelmezi környezetük, mely részben igaz is. Ez az időszak, azaz a pubertás kor a leválásról, és az önállósulásról szól. De tudni kell különbséget tenni egy átlagos serdülő és egy depressziós fiatal viselkedése között. Ez gyakran nehéz a szülők számára, hiszen a legtöbb családban alig van idő egymásra. Mégis elsősorban az ő feladatuk gyermekük életét a helyes mederben tartani, akkor is, ha a gyermek nem akar megnyílni.
A depressziót elsősorban terápiával, másodsorban – súlyosabb esetekben – gyógyszerekkel, például antidepresszánsokkal kezelik. Egy ausztrál kutatók által végzett tanulmány több esetet vizsgált, ebben megállapították, hogy az ilyen kezeléseket követően gyakori volt a relapszus, vagyis a visszaesés.
Az egyik társszerző, Radovic megjegyezte, hogy a depressziós fiatalok bentlakásos kezelése sikeresebb volt akkor, amikor a hagyományos módszerek mellett, a testmozgás is a terápia részét képezte.
A hátránya, hogy folyamatos motivációt igényel a depressziós serdülő részéről. Erre jó megoldás lehet a páros vagy csapatsport, mivel itt egymást, és ezáltal önmagukat is képesek ösztönözni.
A sport igen hasznos, hiszen egyrészt endorfint, boldogsághormont szabadít fel a szervezetben, javítja az egyén testképét, társaságot, odafigyelést és buzdítást nyújt.
Szendi Gábor, Depresszió és testmozgás című cikkében egy 2001-es tanulmányt dolgoz fel, (Dr. Peter Salmon: "Effects of physical exercise on anxiety, depression, and sensitivity to stress: a unifying theory") melyben így ír:
Az edzés pozitív lélektani hatásának végső magyarázata nyilvánvalóan az agyban történő változásokban rejlik. A stressz hatására az agyban bizonyos anyagok "elhasználódnak", "kifogynak". A fizikai tréning valójában folyamatos stressz a szervezet számára, viszont ha mind a gyakoriság, mind az intenzitás megfelelő (nem haladja meg a személy erejét, tűrőképességét), akkor az agy alkalmazkodik ehhez a visszatérő, mondhatni tartós stresszhez, és megnöveli a stresszválaszban részt vevő anyagok termelését. Ilyen pl. a noradrenalin és a szerző által nem említett szerotonin. Mindkettő antidepresszáns hatású, vagyis, ha valaki rendszeresen sportol, ennek olyasmi hatása lesz, mintha egy hatékony gyógyszert szedne mellékhatások nélkül, ill. tekinthetjük ezt egyfajta védőoltásnak is a stressz és a depresszió ellen.
A fentiekből jól látszik tehát, hogy a rendszeres testmozgás egyrészt csökkenti a depressziót, másrészt meg is előzheti azt.
5 sport, amit ki kell próbálnia a gyerekednek
Nem olyan könnyű szülőként kiválasztani azt a sportágat, amiben a gyerek kipróbálhatja magát. Fontos a gyerekek személyiségét, érdeklődési körét, de még a testalkatát is figyelembe venni. De azért túl sokat se mérlegelj, hiszen az sem baj, ha valami nem tetszik neki, hiszen ez esetben kipróbáltok több sportot is. Egy a lényeg: élvezze, amit csinál.
A gyermek – és felnőtt - életben a rendszeres testmozgásnak tehát nem csupán testi, hanem pszichés pozitív hatásai is vannak. Kevés gyerek rágja a szülei fülét, hogy ő bizony sportolni szeretne.
Az, hogy a mozgás természetessé váljon a számára, és egész életét végigkísérje, elengedhetetlen a szülői motiváció, befektetett idő és energia.
Ha a gyerek sportol – és itt lényegében mindegy, hogy úszásról, tornáról, vagy fociról beszélünk -, az sok család számára lemondásokkal jár. Meg kell venni a felszerelést, bizonyos esetekben versenyekre kell vinni, elvon a családtól számos időt, melyet akár együtt is tölthetnének. De semmi sem lehet kifogás!
Ha nincs elég pénz, lehetőség és idő arra, hogy a gyermek valamilyen szervezett sportoktatásban vegyen részt, mozogjatok otthon együtt. Ezzel egyszerre több mindent is nyertek: minőségi közös időt, fittséget, jókedvet, példamutatást. A kulcsszó azonban a rendszerességen van. Hetente legalább 3-4 alkalommal mozogjon a gyerek – de lehetőleg az egész család.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.