Torznak született, szülei elhagyták, orvosai lemondtak róla, de ő mindenkire rácáfolt

Eldobták, de kapott egy új esélyt

Jono Lancaster egy igen ritka genetikai betegségben, a Treacher-Collins szindrómában szenved. Minden ötvenezredik embert érinti a koponya, az arc- és az állcsont rendellenes fejlődése – de emellett egyéb más problémákkal is szembe kell nézniük az ebben a szindrómával született emberek. Ez az állapot – esztétikai részét tekintve – legfeljebb plasztikai műtétek sorával javítható, mely rettenetes megterhelést és fájdalmakat jelent. Ám arcuk még így sem lesz olyan, mint egy egészséges emberé.

Örökbe fogadta egy kedves hölgy, Jean, akinek nagyon nagy szerepe van abban, hogy a most 33 éves fiatalember motivációs trénerként járja a világot, és a hozzá hasonló rendellenességgel született gyermekeket és szüleiket támogathatja életének történetével és életfelfogásával. Befogadó anyukáját azonban az orvosok nem kecsegtették sok jóval. Azt mondták, nincs garancia, hogy egyáltalán megtanul majd járni, a későbbi egészségügyi problémákról pedig nem is tudtak nyilatkozni. Ez azonban nem tántorította el az asszonyt. Elhatározta, hogy magához veszi a fiút, akinek gyakorlatilag ő volt az egyetlen esélye.

Annak ellenére, hogy gyermekként sokat csúfolták kortársai, és az utcán az emberek most is furcsán néznek rá, ő megtanulta elfogadni és szeretni külsejét. Pár éve elkezdett edzeni, hiszen arcán kívül, csupán a hallását károsította betegsége. Ma már boldog életet él: egy testnevelési főiskolán diplomát szerzett, sőt, modellként is dolgozik.

„Nem vagyunk torzszülöttek!”

Még 2014-ben vette kezdetét „támogató utazássorozata”, amikor egy ausztrál kisfiúhoz, Zackaryhez repült el. A kisfiú is Treacher-Collins szindrómával született, mely légcsövét is összeszűkítette. Szülei aggódtak, hogy az egészségügyi problémái mellett fiuknak még társai reakciói is meg fogják nehezíteni az életét. Jono optimizmusa és sikeres élete csodálatosan hatott Zackaryre, hősként tekintett rá, és tekint most is. Ez az élmény meghatározó volt Jono életében is, azóta rendszeresen vállal motivációs előadásokat, és szívesen utazik el a világ bármelyik pontjára, hogy segítsen átadni az önelfogadás varázsát.

Az önmagával harmóniában élő fiatalember szeretné nem csupán a hozzá hasonlókkal, de az egész világgal is megértetni, hogy a belső értékek azok, amik alapján egy embert meg kell ítélni. Jono Lancaster azzal a tudattal éli az életét, hogy ő nem más, hanem különleges. Ezt szeretné átadni a gyerekeknek–- nem csupán a betegeknek, de az egészségeseknek is. Hiszen nekik nagyon jelentős szerepük van abban, hogy a nem átlagos külsejű társaik miként tudják felépíteni önbizalmukat.

Amikor még fitneszedzőként dolgozott, az edzőteremben találkozott Laurával, akivel nagyon hamar egymásba szerettek, és évek óta egy párt alkotnak.

Jono Lancaster története remek példa arra, hogy önmagunk szeretete és elfogadása hatalmas erőt ad, és még a legmostohább körülmények ellenére is lehet teljes életet élni.