Karácsonykor is tehetünk az öngyilkosságok megelőzéséért

Magyarország milyen helyet foglal el világviszonylatban az öngyilkosságokat tekintve?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte évente közel 800 000 ember hal meg öngyilkosságban. Magyarországon a szuicid ráta (100 000 lakosra jutó éves öngyilkossági halálozás) 1984-ben volt a legmagasabb. Az akkori 45,9-es értékről 2015-re 19,0-re csökkent. Az utóbbi öt évben jelentős, 25%-os javulás volt megfigyelhető. Éves gyakoriságot tekintve ez azt jelenti, hogy 2016-ban 1317 férfi és 446 nő lett öngyilkos Magyarországon.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A legnagyobb rizikót a pszichiátriai betegség jelenti, ezen belül is a major depresszió és a bipoláris hangulatzavar, a szenvedélybetegség és a személyiségzavar.

A 65 év feletti életkor szinten rizikótényező. Viszonylag új jelenség, hogy a fiatalok körében évről évre gyorsabb ütemben növekszik a befejezett öngyilkosságok száma.

Mi áll az öngyilkos gondolatok hátterében?

Az, hogy valaki öngyilkosságra gondol, relatív gyakori. Egy, hét európai országra kiterjedő felmérés szerint az emberek 3-12,4%-a az élete során valamikor gondol erre. Ehhez képest az emberek kb. 1%-a vet véget saját kezűleg az életének.

Ugyanis tévhit, hogy könnyű volna saját magunkat megölni, mivel a túlélési ösztön nagyon erős.

Van összefüggés a karácsony és az öngyilkosságok között?

Nincs, ez egy (gyakori) tévhit. A világon mindenhol a tavaszi, kora nyári hónapokban a leggyakoribb az öngyilkosság. Ciklikusság figyelhető meg egyébként egy héten belül is: legtöbben hétfőn és vasárnap vetnek véget az életüknek saját kezűleg. Egy napon belül pedig az éjszakai órákban a leggyakoribb, a kora reggeli – 4 és 8 óra között – pedig a legritkább az öngyilkosság. Egyre több vizsgálati bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy termékeny nők esetében a menstruációs ciklus menstruációs fázisa öngyilkosság szempontjából magasabb rizikójú a ciklus többi részéhez képest.

Hogyan előzhetjük meg a befejezett öngyilkosságokat, illetve az öngyilkossági kísérleteket?

A legfőbb rizikótényező a kezeletlen depresszió. Az első számú megelőzési stratégia ezért a depresszió jeleinek minél korábbi felismerése és a megfelelő gyógyszeres- és pszichoterápia.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy mindenki tehet az öngyilkosság megelőzéséért. Például azzal, hogy ápolja a kapcsolatait. Bizonyított, hogy a társas kapcsolatok csökkentik az öngyilkosság rizikóját, ezért életet menthet, ha odafigyelünk egymásra, erősítjük a kapcsolatunkat azzal, aki magányos.

Mit tanácsol annak, aki öngyilkosságot tervez?

Várjon 24 órát, mielőtt bármi kárt tenne magában! Kérjen segítséget! Ossza meg érzéseit, gondolatait egy baráttal, családtaggal! Kerülje a drogokat, a nem orvos által felírt gyógyszereket és az alkoholt! Távolítson el minden olyan dolgot a környezetéből, amivel árthat magának, pl. tablettákat, késeket, pengét, lőfegyvert, kötelet!
Fontos tudni, hogy jó esély van rá, hogy túl fogja élni ezeket a nehéz érzéseket, még akkor is, ha most nagyon gyűlöli magát, reménytelennek, magányosnak érzi magát. Csak adjon magának időt, és ne próbáljon egyedül kikeveredni ebből, hanem kérjen segítséget!

Hogyan segíthetünk annak, aki öngyilkosságot fontolgat?

Az öngyilkossági gondolatokkal küzdő személy számára az a lehetőség, hogy valakivel beszélhet nyomasztó érzéseiről, megkönnyebbülést jelenthet. Ha egy öngyilkosságot fontolgató személlyel beszélünk, legyünk elfogadók!

Ezzel nem ültetünk a fülébe bogarat, csak kifejezzük, hogy aggódunk, komolyan vesszük őt, és megoszthatja a fájdalmát. Fontos viszont, hogy ne ítélkezzünk! És ne ígérjünk titoktartást, mert később szükség lehet szakember bevonására!

Hogyan lehet feldolgozni, ha valakinek a családtagja, barátja öngyilkosságot követ el?

A világon minden 40. másodpercben meghal valaki öngyilkosságban, és minden 41. másodpercben valaki számára egy önváddal, kérdéssekkel teli gyász kezdődik. Minden öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet hat-nyolc közeli hozzátartozót, barátot érint, akiknek ezzel a teherrel kell tovább élniük. Ők fájdalom és szomorúság mellett bénultságot, zavart, ürességet, bűntudatot, szégyent, haragot, magányt és testi tüneteket tapasztalhatnak meg. Ezek mind a gyász természetes velejárói.
A gyász folyamatának egyik fontos része, hogy beszéljünk a történtekről, az érzéseinkről, gondolatainkról. Emellett leírhatjuk az érzéseinket, vezethetünk naplót, írhatunk levelet az elhunytnak. Fogalmazzuk meg, mit osztanánk meg vele, ha lehetőségünk lenne rá!
Felkereshetünk önsegítő csoportot vagy pszichológust is, hogy megbirkózzunk a gyásszal.
Ha egy éven túl is fennáll például alvászavar vagy étvágytalanság, érdemes szakemberhez fordulni.