Nyílt levél a férjemnek, aki el akarja venni a gyerekemet

„Kedves »nem ismerek rád«, már csak papíron férjem!

12 évig voltunk együtt. Te most is azt mondod, még mindig szerelmes vagy belém, de én sajnos ezt már hosszú hónapok óta nem érzem irántad. Fontos vagy nekem, de a szerelem elmúlt. Nyilván ez is felelős azért, hogy valaki másba szerettem bele. Nem léptem félre – hiába is gondolod másként –, mindössze pár tartalmasabb beszélgetés következménye lett az, hogy hazaérve már nem találtam a helyemet, nem tudtam úgy közeledni feléd, ahogy addig.

Az anyja vagyok, én hordtam a szívem alatt, én szültem meg, én ültem az ágya mellett, amikor beteg volt, te meg egyszerűen bejelented, hogy nem élhet velem. Hogy a bíróságon saját magadnak akarod majd a felügyeleti jogot, hiszen te jobb életszínvonalat tudsz számára biztosítani. Ugye nem hiszed, engedem, hogy a gyerekemet csak kéthetente hétvégente láthassam? Persze, többet keresel nálam, az enyémekkel ellentétben élnek a szüleid, akik tudnak neked segíteni, de ez nem jelenti azt, hogy elveheted őt tőlem!

Igaz, hogy a lakás a te neveden van, de a hitelt közösen fizettük. De tudod mit, kezdem akkor 40 évesen az egészet elölről. Nem érdekel. Kiveszek egy albérletet, ahol lesz neki is külön szobája, és lassan újra felépítem az életem.

Veled ellentétben én nem akarom, hogy elhidegüljön tőled. Felhoztam a közös felügyeleti jogot, hogy 1-2 hetet töltsön egyikünknél, majd a másikunknál. Így ugyanannyi időt töltene mindkét szülőjével. De nem, te sértettségedben a végsőkig el akarsz menni, csak hogy megbosszuld, már nem szeretlek.

Felfogtad egyáltalán, hogy ezzel a közös gyermekünknek ártasz? Komolyan el akarod vinni egy pszichológushoz, hogy kiderüljön, melyikünket szereti jobban? Megőrültél! Ő nem egy tárgy, ő egy törékeny kis lélek, aki 7 évesen még azt se igazán érti, hogy anya és apa miért nem köszön már egymásnak.

Nem, nem fogok addig elköltözni, amíg nem tisztáztuk, és meg nem állapodtunk a minimum közös gyerekfelügyeletben, mert nem büntethetsz a gyermekemen keresztül, ártva ezzel neki is!"