Gyermekkori meséink elevenednek meg előttünk ha azt halljuk, hogy gombaház. A kisegér, vagy a cincér, aki egy gombában lakott, vagy a hupikék törpikék és a mindenféle színben pompázó gombaházaik. Esetleg az idősebb nemzedék még Mézga Aladár köbükijének jövőbeli házára asszociál.
Pedig tényleg létezik olyan, hogy gombaház, csak kissé más formában. Ki gondolta volna, hogy a NASA-nál gombaépítészeti projekt működik. A név pontosan fedi a valóságot. Olyan technológiákkal kísérleteznek, hogyan lehetne gombából épületeket és belsőépítészeti tárgyakat növeszteni.
A Sci-Fi alkotók, ha a Holdról és a Marsról van szó, mindenféle fém, műanyag és üveg építményben gondolkoznak. Ezzel szemben a NASA kutatói keresik az alternatív lehetőségeket. A problémát a szállítás jelenti. Minden egyes kilogramm eljuttatása egy másik égitestre több tízezer dollárba kerül. Ezek után érthető, ha az űrkutatók nem betonnal, téglával vagy vassal terveznek. Az elképzelésük szerint a távoli égitestre gombákat küldenénk, amelyek ott növekedve biztosítanák a szükséges infrastruktúrát - írta a Reblog.
Az elképzelés szerint a felfedezők előtt egy kompakt épületet küldenének oda. A landolás után a szerkezet kicsomagolja magát, és a benne elhelyezett gombatelepekhez vizet adnának. A gombák ezt a szerkezetet nőnék be, amiből rövid idő alatt kialakul a végleges struktúra.
A kutatás nem magára a gombatestre irányul, hanem a számunkra láthatatlan földalatti részére, a micélilumra. Ezek a vékony szálak folyamatosan növekedve benövik a környezetüket, és a felhasználva a rendelkezésre álló teret masszív struktúrát építenek fel.
A gombának azonban oxigénre és élelemre van szüksége. Ezt a problémát cianobaktériumok segítségével oldanák meg. A baktérium a vízből és széndioxidból oxigént és a gombáknak megfelelő tápanyagot állt elő.
A szerkezetet egy zárt térben növesztenék, és miután elkészül, hősugárzással elpusztítják benne az életet. Ezzel nem csak a kialakult struktúrát tartosítanák, de ez lenne a biztosíték arra is, hogy nem fertőznénk meg földi mikroorganizmusk a Mars felszínét.
A tervezett épület háromrétegű lenne. A külső jégréteg adná a vázat, és a sugárzás ellen is védene. Az alatt lévő rétegben a ciano baktériumok hasznosítanák az olvadékvizet és a jégen átjutó sugárzást. Ez a második réteg biztosítaná a belső micélium-rétegnek az oxigént és a tápanyagot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.