Nem igazán értette, mi történik, egészen addig, amíg meg nem jelent Eddy barátja, aki feltette neki a kérdést: „Örökbefogadtak?". Miután kiderült, hogy igen és ugyanazon a napon született, mint Eddy Galland, már nem volt kérdés, ők ketten ikertestvérek. Azonnal autóba ültek és Eddy háza felé vették az irányt. A találkozás egy csoda volt: ugyanúgy néztek ki, ugyanazok voltak a gesztusaik, az arckifejezésük, a mosolyuk.
Egy helyi újság lehozta a sztorit és ekkor elképesztő fordulat történt: bejelentkezett David Kellman, aki szintén ugyanúgy nézett ki, mint a két srác és ugyanakkor is született. Hármasikrek voltak – három különálló élet 19 év után eggyé vált. A média imádta őket, minden televíziós csatornán ott voltak, egy tündérmese lett az életük. A fiúk kiélvezték a helyzetet: közös lakást béreltek, rengeteget buliztak, még Madonna egyik filmjében is szerepeltek. Nem érdekelte őket semmi, imádtak egymás társaságában lenni. Még egy éttermet is nyitottak New York-ban, mely rendkívül sikeres lett.
Közben a szülők nagyon dühösek voltak, nekik sosem mondták el, hogy létezik még két testvér. Úgy döntöttek, hogy együtt elmennek az örökbefogadási intézményhez, a Louise Wise Services-hez, mely akkoriban a legjobbnak számított, főleg a zsidók körében. Az intézmény vezetői azzal védekeztek, hogy nehéz lett volna a három gyermeket egy családnál elhelyezni, ezért választották szét őket 6 hónapos korukban. Azonban a szülők sejtették, hogy itt többről van szó.
Ezzel egyidőben egy újságíró rábukkant egy cikkre „Pszichoanalitikus tanulmány gyermekeknél" címmel, mely egy olyan titkos tanulmányra hivatkozott, melyben egypetéjű ikreket választottak el egymástól egy tudományos kísérlet érdekében. A kísérlet vezetője Dr. Peter Neubauer volt, egy neves New York-i pszichiáter, aki Ausztriából menekült az USA-ba a Holokauszt elől. Lawrence Wright mindent elmesélt az ikreknek, akik emlékeztek is rá, hogy gyermekkorukban egy fiatal férfi és nő ment a házukba, teszteket csináltattak velük, videóra vették őket és folyamatosan jegyzeteltek. A szülőknek azt hazudták, hogy egy normál tanulmány részeként nyomon követik az örökbefogadott gyermekek fejlődését, így nem gyanakodtak semmire.
Azonban ez nem így volt: a szakemberek azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy „Hogyan válunk azzá, akik vagyunk? Mekkora a szerepe az öröklésnek és mekkora a nevelésnek abban, hogy milyen emberré válunk?". Valójában a kísérlet tudatosan el volt tervezve. Mindhárom fiúnak volt egy idősebb nővére, akit a család már korábban örökbe fogadott, így a kutatók tisztában voltak a szülők nevelési módszereivel.
Három különböző családot választottak. Bobby előkelő környéken nőtt fel, apja orvos, anyja jogász volt. Bár Bobby édesapja elfoglalt ember volt, de odaadóan szerette a fiát. Eddy apja tanár volt, aki tradicionális, szigorú nevelési elveket vallott. Nagyon különböztek egymástól, Eddy gyakran azt érezte, hogy nem tartozik ide. David családja volt a legkevésbé tanult, bevándorlók voltak. Édesapja azonban egy nagyon melegszívű és nagylelkű ember volt, aki számára a fia volt a legfontosabb.
A nevelésnek köszönhetően habár a fiúk sok mindenben ugyanolyanok voltak, de ugyanakkor sok mindenben különböztek. A kísérlet megmutatta, hogy a gének és a környezet szoros versenytársai egymásnak, mindkettő ugyanannyira fontos.
Közben a dolgok elkezdtek rosszul alakulni a hármasikrek életében. A közös munka nem tett jót a kapcsolatuknak, eltérő volt a munkamoráljuk és David apja is elhunyt, akit mindannyian imádtak. Elkezdtek vitatkozni, nem tudták, hogyan kezeljék a konfliktusokat. Végül Bobby kiszállt, ami nagyon megviselte Eddy-t, mert neki nagyon fontos volt az ő hármas egységük. Elkezdtek hangulatingadozásai lenni, furán viselkedett, kiderült, hogy mániás depressziós. A helyzet végül annyira rosszra fordult, hogy Eddy pszichiátriai osztályra került, majd amikor hazatért 3 hét után, öngyilkos lett.
Ekkor derült ki, hogy valójában mindhárom fiú volt már pszichiátrián és szenvedett mentális zavaroktól, így az is felmerült, hogy a kísérlet azt is vizsgálta, hogy a biológiai szülők mentális betegségei mennyire öröklődnek. A tanulmány eredményét végül sosem hozták nyilvánosságra, Neubauer halála előtt a York egyetem irattárában helyezte el a feljegyzéseket és 2066-ig titkosította. Csak írásos engedéllyel lehet hozzáférni. Valószínűleg azért, mert mint kiderült, több ikerpár is részt vett tudta nélkül a kísérletben. A hármasikrek történetéről dokumentumfilm is készült, ennek hatására a Zsidó Tanács Családi és Gyermekjóléti Szolgálata a tanulmányt végül David és Bobby rendelkezésére bocsátotta. A feljegyzések sajnálatos módon nem tartalmaznak hivatalos következtetéseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.