Müller Péter: "Az ember ott szép, ahol törött. Ott a legemberibb"

Az ember ott szép, ahol törött. Ott a legemberibb. Ott tudom megszeretni.

Jézus a keresztfán volt a legőszintébb, amikor azt kiáltotta, hogy „Én Istenem, miért hagytál el engem?!"

Ekkor zárom a szívembe őt. És ha valaki ezt nem tudja magáról, s nem tudja rólam, hogy én is ilyen vagyok, azzal még beszélgetni is nehéz. Fárasztó, mert saját sebzettségét elhazudja, s az enyémet sem tudja megérteni. Gyerekkori, vagy bármikor szerzett „traumáinkat" nem elfelejteni kell, hanem megérteni értékeit, és megszeretni. „Mitől lettél te ilyen jó?" kérdik az öreg bölcset, Gorkij darabjában. „Attól, hogy sokat vertek."