Ha már ősz, akkor annak egyik elmaradhatatlan pillére a szüreti időszak, amely közösséget teremt, hiszen sok helyen még most is megmaradtak a hagyományok, amelyek ehhez az időszakhoz köthetők. Ilyen például a történetmesélés, tréfával fűszerezve; a szüretet sok helyen felvonulás és bál is követi, megnyitva ezzel az őszi mulatságokat.
A magyar paraszti gazdálkodás egyik legkiemelkedőbb eseménye a szőlőművelés volt. A régiek úgy tartották, hogy a "szüret félig munka, és félig ünnep". Kora reggel nekiláttak a munkának, a fürtöket vödrökbe szedték, puttonyokba gyűjtötték, majd délben és este közös és ebéddel, valamint vacsorával múlatták az időt. A szüretnek mindenhol saját hagyományai vannak, másként szüretelnek egy parasztgazdaságban, és másként monokultúrás területeken.
Ne feledkezzünk meg október 20-ról sem, ami Szent Vendel ünnepe. Vendel ír királyfi volt, s római zarándokként pásztornak szegődött el egy gazdához. Ezért mind a mai napig őt tartják a pásztorok védőszentjének, és a gazdák hozzá imádkoznak állataik egészségéért.
Október utolsó néhány napján, 28-án, Simon és Júda napján lettek készen a kint munkákkal. A késői szüret napja ez Tokajban, ami a hagyományok szerint az eladó lányok utolsó napját is jelentette. A népi hiedelmek szerint az a lány, aki addig nem kelt el, és nem ment férjhez október 28-ig, akkor a következő évig várnia kellett a házasságra.
A Halloween ünnepe október utolsó napjára esik, 31-re, ami a "Mindenszentek előestéje". A Halloween szimbóluma a faragott töklámpás, amit Jack-lámpának is nevezünk, ez pedig eredetileg kettős célt szolgált: egyfelől a cél a gonosz szellemek távoltartása, másfelől pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Ezt követően a november 1-je keresztény hagyományokra épül, amely mintegy 1600 éves múltra tekinthet vissza. November elseje az összes üdvözült lélek emléknapja, Mindenszentek ünnepe. Ezt követően november 2-a a Halottak napja, Ilyenkor gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.
November 11-e Szent Márton napja, amelyhez a néphagyomány sok babonát és szokást köt. Ez a nap már régóta a téli évnegyed kezdő napja, amelyhez nagy dínom-dánom köthető, hiszen ilyenkor az asztalokra került az új bor, az emberek ettek-ittak, fenékig üríthették a poharakat, hogy a következő évben jó termés legyen. A hagyományok azt mondatják velünk, ha "Szent Márton fehér lovon érkezik", tehát, ha Márton napján esik a hó, akkor enyhe télre számíthatunk, viszont, ha "barna lovon nyargalász", vagyis nem esik hó, akkor valószínűleg havas télre van kilátás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.