Az adatainkat legalább olyan elővigyázatosan kellene őriznünk, ahogy az egyéb értéktárgyainkat. Eszünkbe sem jutna úgy elindulni otthonról, hogy nem zárjuk be az ajtót, olykor-olykor vissza is fordulunk, hogy ellenőrizzük, tényleg elvégeztük-e ezt a már automatikus mozdulatot. A személyes adatainkkal azonban nem vagyunk ilyen elővigyázatosak, pedig a virtuális térben őrzött információink sokszor sokkal értékesebbek, mint a lakásunkban lévő tárgyak.
„Az online tér olyan szempontból becsapós, hogy nem érezzük közvetlenül a hatását annak, amit csinálunk” – hívta fel a figyelmet Bagi Renáta szakpszichológus a második MVM Future Talks felvezetésében arra, hogy az online felületeken nem vagyunk eléggé elővigyázatosak. És amíg a kézzel fogható értékeinket minden eszközzel védjük, addig az interneten megjelenő információinkkal nem tesszük meg ugyanezt. „Megérdemelnék ugyanazt a védelmet, mint az otthonunk, vagy az autónk” – tette hozzá.
Az adataink ugyanis nem csak számunkra értékesek, és nem csak azért fontosak, mert feltörhetik a közösségi média profiljainkat, vagy éppen ellophatják bankkártyaadatainkat. Felfoghatatlanul sok információt osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon, rengeteg adatot gyártunk, de vajon mennyire értékesek, és ha igen, kinek ezek az adatok? A többi között ezekre keresték a választ az MVM Future Talks talk show-jában, ahol Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, Andy Weir, világhírű író, Jamie Woodruff etikus hacker, kiberbiztonsági szakértő, Meskó Bertalan orvosi jövőkutató és Balogh Péter, az NNG társalapítója, startupper, befektető osztották meg gondolataikat.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvoslás szempontjából a testünkből a mai eszközökkel kinyert adatok rendkívül hasznosak, így pedig a magánszféránk feladásával előnyökhöz is juthatunk. „A jó kérdés az, mennyit adunk fel a magánszféránkból valamiért cserébe. Én cserébe hosszabb és egészségesebb életet kapok. És amíg ezt én magam döntöm el, etikailag rendben vagyok. De ha ezt a biztosítóm, a kormány, vagy egy másik cég dönti el, vagy egy műszaki vállalat, amiért használom az eszközeit, az már egy más helyzet” – vélekedik. Az orvoslást tehát jobbá teszik az általunk közölt adatok, ezen a területen az algoritmusok alkalmazása is jelen van, azonban Meskó Bertalan leszögezte, hogy ezek a rendszerek csak értelmezik az adatokat, a döntést mindig az orvos hozza meg. Olyan mesterséges intelligencia ugyanis nincs - még -, amely képes lenne orvosi döntéseket hozni.
A beszélgetés során azonban nemcsak olyan technológiákról cseréltek eszmét a szakértők, amelyek már elérhetőek, vagy legalábbis a közeli jövőben azok lesznek, mint az önvezető autók, vagy a robotok alkalmazása, de olyan, már-már sci-fi filmbe illő eshetőségekről is beszélgettek, mint a tudatunk felhőbe való feltöltése, és ezáltal az örök élet elnyerése.
Neil deGrasse Tyson szerint nagyon távol állunk még ettől, hiszen egyelőre azt sem tudjuk pontosan, mi is az a tudat. „Először is, mivel nem tudjuk, hogy mi is az az öntudat, ezért a kijelentés, hogy feltölteni, egy kicsit korai. Ha létezik tudat és fel lehet tölteni, az nem fogja átélni azt, amit itt a Földön. (...) Csak azért, mert valamiről másolatot készítünk valahol, számomra nem jelent garanciát arra, hogy az ugyanaz az ember. Lehet, hogy abban a percben még ugyanaz az ember, de a következő pillanatban már nem” – mondta.
Andy Weir író szerint önmagunk felhőbe való feltöltésétől évszázadokra vagyunk, ugyanis még az emberi agyról sem teljesek az ismerteink. Ennek ellenére Balogh Péter befektető élne az örök élet lehetőségével, és elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek olyan országok, ahol a létezésnek ezt a formáját is elfogadják, és a tudat tovább rendelkezhet mondjuk az általa birtokolt cégek vagy földek fölött. Jamie Woodruff etikus hacker pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ez bekövetkezik, sok területen kellene újragondolni a világ működését. „Újra kell értelmezni az élet minden tényezőjét, mint például a büntetés-végrehajtást” – mondta.
Végül pedig a szakértők arra tettek kísérletet, hogy megjósolják, milyen lesz az életünk 50 vagy 100 év múlva. Balogh Péter szerint a technológia meg fogja könnyíteni az életünket. „Legalábbis, ha az elmúlt 50 évet nézzük, többnyire az történt, hogy a technológia felszabadított minket” – mondta hozzátéve, hogy természetesen lesznek majd fennakadások. Gondolataival többnyire egyetértettek a szakértők, Jamie Woodruff etikus hacker szerint azonban furcsább és ijesztőbb is lesz a világ. „Minél fejlettebb egy technológia, annál nagyobb veszélyt hordoz magában” – jelentette ki.
A beszélgetést Neil deGrasse Tyson gondolatai zárták, aki szerint a magánszféránk megszűnését jó célra használhatnánk. „Szerintem a magánélet és az adatok, mint egy dzsinn, kikerültek a palackból, és nem zárjuk őket vissza. Szóval én inkább gyakorlatias, mintsem optimista ember vagyok. Azt mondom, ha nem tudjuk visszazárni a dzsinnt a palackba, akkor fogadjuk el a tényt és olyan dolgokra használjuk, amikről korábban nem is álmodtunk volna. Gyűjtsük egybe az összes adatot, és teremtsünk jobb életet mindannyiunk számára.”
További információ és a show megtekintése itt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.