"Azt hiszem, megszültem" - mondta a barátnőjének telefonon Tünde

A történet nem túl friss, de nem is mindennapi. Tünde az elbeszélésében felidézte, hogy már az első szülése sem volt maratoni hosszúságú, így sejthető volt, hogy a második gyermeknél sem lesz gond a vajúdás időtartamával. Arra azonban, ami történt, senki nem számított, még ő sem.

A terv az volt, hogy amint „érez valamit", az idő várható rövidsége miatt irány a szülészet, a rendszeres fájásokat nem kell megvárni. A valóság azonban másképp alakult.

Tünde egy hajnalban arra ébredt, hogy „némi" fájásai vannak - olvasható a bezzeganya.reblog.hu-n. Felhívta a férjét, aki éppen dolgozott, azzal, hogy ne ijedjen meg, de hajnalban valószínűleg mehetnek a szülészetre. Ahogy letette a telefont, hirtelen nagyon felerősödtek a fájásai, összesen három jött – és már érezte is a baba fejét.

„Szerencsére azonnal felsírt, majd meg is nyugodott" – mesélte Tünde. Utána telefonálgatni kezdett, hívta a férjét (kérte, hogy küldjön mentőt is) és a barátnőjét is, akivel közölte: „Azt hiszem, megszültem"... Végül megérkezett a szomszéd néni, a férj és a mentők is. Az utóbbiak nagyon kedvesek voltak Tünde szerint, segítőkészek és rajongva dicsérték a babát. A méhlepény már az ő jelenlétükban született meg...

Az újszülött kisfiú 4090 grammos és 57 cm-es volt. Tündét még zuhanyozás közben sem merték egyedül hagyni a szülésznők, attól félve, hogy bármikor elájulhat.

Minden jó, ha a vége jó, de Tünde azért ezzel zárta történetét: „Az éjszaka közepén a kétévessel otthon egyedül azért nem éreztem ennyire vidámnak az ügyet, kellően félelmetes és ijesztő is volt – de tulajdonképpen megijedni sem volt idő. De az unokáknak majd már ezt a vidám verziót mesélem".