A tanuló hiányzását betegség esetén az orvos igazolhatja, míg rövidebb családi utazások vagy váratlan események esetén bizonyos mennyiségű hiányzást a szülő is igazolhat. Az óvodáskorú gyermeket lehetőség van hosszabb időre kikérni az óvodavezető engedélyével. Azonban az iskolában általában a szülők 3-5 napot tudnak csak igazolni, de minden iskola saját hatáskörben dönti el, hány napot engedélyez.
Kevesen tudják, hogy a hiányzást igazoltnak kell tekinteni abban az esetben is, ha az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója – tanítási évenként legfeljebb három alkalommal – pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol. Ebben az esetben a szervező intézménytől kell igazolást kérni.
Előfordulhat, hogy a gyermek speciális indok miatt nem tudott részt venni az iskolai tanórákon, amikor a gyermek hiányzását szintén igazoltnak kell tekinteni. Ilyen például, ha a tanuló hatósági intézkedésen, szülők válása esetén bírósági tárgyaláson kellett részt vegyen. Ugyancsak ilyen indok lehet az is, ha váratlan családi ok miatt a gyermeknek külföldön kell tartózkodnia.
Ha a gyermek hiányzását semmilyen módon nem igazolják, úgy a távolmaradása igazolatlan hiányzásnak számít. Ha a gyermek öt óvodai nevelési napot vagy tíz iskolai tanórán mulaszt igazolatlanul, az intézmény vezetője jelzést küld a családi- és gyermekjóléti központ felé. Ha pedig az iskolában 30 tanóra, óvodában pedig 11 nevelési napot mulaszt a gyermek igazolatlanul, a rendőrség felé is értesítést küldenek. A gyermek törvényes képviselője ellen szabálysértési eljárás keretében 5-150 ezer forintos bírság is kiszabható.
Amennyiben az igazolatlan órák száma tovább növekszik, és meghaladja az iskolai tanévben az 50 órát, óvodában pedig a 20 nevelési napot, az intézmény vezetőjének kötelessége értesíteni a gyámhatóságot is, melynek következménye lehet a gyermek kiemelése a családból.
Amennyiben az összegyűlt hiányzások száma eléri az adott tanévben a 250 tanórát, legyen az a hiányzás igazolt vagy igazolatlan, a gyermek nem osztályozható, így tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A nevelőtestület engedélyével a tanuló osztályozóvizsgát tehet, amely sikeres teljesítése esetén lehetősége van a következő osztályba lépésre.
Ha nem érte el a hiányzás a 250 tanórát, de egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a hiányzás, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. A nevelőtestület engedélyével itt is lehetőség lehet osztályozóvizsgára a következő osztályba megkezdéséhez.
A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek iskolai vagy szakképzési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti. Azonban fontos tudnunk, hogy ha a gyermek igazolatlanul mulaszt el tanórákat az iskolában, vagy nem jár óvodába, a családi pótlék folyósítását szüneteltetik.
A gyámhatóság figyelmeztetést küld a családi pótlék jogosultjának a gyermek öt óvodai vagy tíz iskolai igazolatlan hiányzása miatt. Ezt követően, további igazolatlan mulasztás esetén – iskolai tanévben 50 tanóra, óvodában 20 nevelési nap – az ellátás folyósítása szünetelésre kerül. Erről minden esetben határozatban kapunk értesítést.
Az ellátás akkor folyósítható újra, ha a gyermek a gyámhatóság által indított felülvizsgálattal érintett időszak alatt háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott.
Fontos tudnunk, hogy a néhány perces késések is igazolatlan mulasztásnak számítanak, így ha nem figyelünk, könnyen összegyűlnek a hiányzások. A jogszabály szerint ugyanis, ha a tanuló nem érkezik meg időben a tanórára, akkor a késések ideje összeadandó, és amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.
Korábban az igazolatlan hiányzás miatt felfüggesztett családi pótlékot a szülők később visszamenőlegesen megkapták. Azonban a jelenlegi szabályok szerint az ellátást véglegesen elveszítik a szünetelés időtartamára, tehát utólagosan nem lesz folyósítva. A visszaállításra vonatkozó kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani.
Abban az esetben nem kerül sor a családi pótlék folyósításának szünetelésére, ha olyan gyermek vagy tanuló mulaszt igazolatlanul, akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.
Mivel a családi adó- és járulékkedvezmény a családi pótlék jogosultságához kötődik, ha a családi pótlék szünetel, akkor a családi adókedvezményt sem lehet alkalmazni azon gyermek után, akire az ellátást nem kapjuk. Kivétel, ha mi magunk mondunk le a családi pótlék folyósításáról, ebben az esetben a családi adó- és járulékkedvezmények megtartása biztosított marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.