„Hazugságban élünk” – hátborzongató dologról rántotta le a leplet az űrhajós, aki 178 napot töltött az űrben

Csak elképzelni lehet, hogy milyen dolgok száguldanak át egy űrhajós fejében, miközben madártávlatból látja bolygónkat az űrből. 

Az űrhajós szerint hazugságban élünk

Most azonban a NASA egykori űrkadétja, a 62 éves Ron Garan elárulta, hogy mi volt az egyetlen dolog, ami végig a fejében járt: ez pedig egy „kijózanító felismerés” arról, hogy mi, földlakók „hazugságban élünk”.

És még mielőtt bárki vad találgatásokba kezdne, nem, nem arról van szó, hogy a Lapos Föld hívőknek mindvégig igaza volt. Valójában ez valami sokkal meggyőzőbb.

Csak képzeld magad Garan űrruhájába egy pillanatra, és képzeld el, mit gondolhatott, miközben egészében látta a bolygónkat, és megtapasztalta az úgynevezett „áttekintő hatást”. Azok számára, akik nem tudják, ez a kifejezés azt a kognitív változást írta le, amelyet sok űrhajós érez, amikor a Földre néz, miközben az űrben lebeg, amit a kutatók az „öntranszcendens tulajdonságokkal rendelkező félelem állapotához” hasonlítanak.

Ez a jelenség váratlan és elsöprő érzelmeket válthat ki azokból, akik elég bátrak ahhoz, hogy egy rakéta fedélzetén utazzanak. Olyasmit látnak, amit csak néhány halandó fog valaha is megtapasztalni, így biztosak lehetünk benne, hogy mi is hasonlóan éreznénk.

Pontosan ez volt Garan tapasztalata is, amikor 178 napot töltött az űrben, és több mint 71 millió mérföldet tett meg 2,842 pályán a NASA-nál töltött karrierje során. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) töltött idő alatt szerzett egyedülálló világszemléletével nagyon érdekes következtetéseket vont le életmódunkról, miközben a végtelen űrbe tekintett az ablakon.

Egy interjújában elmondta ugyanis, hogy rájött, azok a dolgok, amelyek miatt a legtöbb ember aggódik, egyáltalán nem is olyan nagy ügyek, ami miatt viszont tényleg aggódnunk kellene az a globális felmelegedés, az erdőirtás és a biológiai sokféleség csökkenése.

„Amikor kinéztem a Nemzetközi Űrállomás ablakán, villámlások paparazziszerű villanásait láttam, sarki fények táncoló függönyeit, amelyek olyan közelinek tűntek, mintha kinyújthatnánk a kezünket és megérinthetnénk őket”.

– fogalmazott az egykori űrhajós, majd még azt is elmondta:

„Láttam egy irizáló bioszférát, amely hemzsegett az élettől. Nem láttam viszont a gazdaságot. De mivel az ember alkotta rendszereink mindent, – beleértve a bolygónk létfenntartó rendszereit is,– a globális gazdaság teljes tulajdonú leányvállalataként kezelik, az űr nézőpontjából nyilvánvaló, hogy hazugságban élünk.  Szinte mindent újra kellene építenünk a gazdaságtól kezdve a társadalmunkig. Ekkor tudnánk folytatni az evolúciós folyamatunkat”.