Apró Franciska egy kis csongrádi faluban, Földeákon nevelkedett; sokáig nem tudta, milyen irányba indítsa az életét, hiszen több minden is érdekelte. Az érettségi után Budapestre felvételizett nemzetközi tanulmányok szakra, de mivel akkor nem vették fel az egyetemre, elkezdett egy OKJ-s képzést. Az iskola mellett munkát keresett: ekkor került az életébe először a kávé.
„Szeretem magam hasznosnak érezni, már korábban is dolgoztam és segítettem a szüleimnek. Egy kávézóban kezdtem eleinte hostessként, majd később kezdő baristaként dolgozni, majd pár hónappal később Franciaországba mentem a nyárra pincérkedni. Már akkor is tetszett a vendéglátás, hiszen,
ez egy olyan szakma, amellyel szebbé tudjuk tenni az emberek napját,,
akár olyan módon, hogy kedvesen szólunk hozzájuk” – kezdi történetét a 23 éves barista lány.
2012-ben, a pár hetes külföldi kitérő után, második nekifutásra már felvették az egyetemre, így tanulmányai mellett ugyanabban a budapesti nagy kávézóban dolgozott, és egyre inkább kikristályosodott számára, hogy mivel akarja tengetni az idejét. „Az egyetem előtt még voltak politikai affinitásaim, de miután egyre többet tanultam róla, rájöttem, hogy nem ezzel szeretnék foglalkozni” – mondta Franciska.
Eközben nemcsak a munka iránti alázata, hanem tehetsége is előtérbe került, állítása szerint ekkor ivott először „rendes” eszpresszót, és a minőségi kávézók mellett egyre inkább érdekelni kezdték a kávédíszítések is. „Az akkori főnökeim felajánlották, hogy indulhatok a 2013-as Magyar Barista Bajnokságon latte art – azaz kávédíszítés – kategóriában, az általam választott mintákkal. Rengeteget gyakoroltam! Ilyen minták esetében az öntésre nagyon rá kell érezni, arra, hogyan viselkedik és milyen irányban alakul ki a minta a kiöntő mozgatásával. Annyira elégedetlen voltam a saját munkámmal, hogy
gyakorlatilag másfél év volt, mire olyan szép mintát tudtam önteni, ami nekem is tetszett.
Nagyon izgultam a verseny előtt, annyira, hogy a nagy nyomás miatt az egyik mintámat fordítva öntöttem ki.”
Az első verseny konzekvenciáit leszűrve még inkább felspannolta magát, és amellett, hogy jelenlegi munkahelyére – egy neves specialty kávézóba – került, folyton képezte magát. „Hosszú út volt, szerencsére sokat fejlődtem és jó emberektől tanultam, a felkészülések és a mindennapok során sem rivalizáltunk a kollégáimmal, inkább megosztottuk egymással a szakmai tudásunkat.”
Franciska 2014-ben ismét indult a magyar bajnokságon barista és latte art kategóriában. Akkor éppen csak lecsúszott az első helyről – ez nem érintette őt jól. A következő évben elmaradt, de
2016-ban ismét rendeztek versenyt, amin már csak azért is elindult, és nyert!
„Sokkal felkészültebben mentem a versenyre, szerencsére sok támogatást kaptam a munkahelyemtől és a munkatársaimtól is, folyamatosan ötleteltünk és támogattuk egymást. Miután kiderült, hogy én képviselem Magyarországot a sanghaji világversenyen, a verseny előtti időt felkészüléssel töltöttem. Sőt, a magyar bajnokság egyik bírája, egy neves barista, Jeremy Challender felajánlotta nekem a segítségét, így egy napra elmentem hozzá Londonba, hogy felkészítsen a megmérettetésre, nagyon hasznos volt.”
A februári győzelem után szinte elrepült az idő, és a lány már ott állt a március végi világbajnokság kapujában. Franciskának a versenyről vegyes benyomásai voltak. „Mindenki kedves és segítőkész volt a versenyen, nem rivalizáltunk, a mezőny erős volt. Két részből állt a verseny: az artbarból és a versenykörből, az előbbinél egy fotót készítenek az elkészült kávéról, amit értékelnek, utóbbinál két dizájner és két öntött kávét készítettünk. Úgy vettem észre, hogy a kiöntött minták ételszínezékkel való csinosítása egyre elterjedtebb, szinte festményeket készítenek.” Több technikai malőr is történt, így Franciska önhibáján kívül is veszített pontot, végül a 21. helyen végzett a 36 emberből. A verseny mellett valamelyest rálátott a kínai kávékultúrára is, szerinte Kína a kávét tekintve is gyorsan fejlődik, az ottani kávézók követik a szakmai trendeket is.
Magyarország egyre szebb helyet vív ki magának ezen a képzeletbeli térképen, jövőre már a világbajnokságot is itt rendezik meg. De mégis mitől lehet igazán jó és kiemelkedő egy barista?
egyre inkább azt tapasztalom, hogy divatfoglalkozás lett, sokan azt gondolják, hogy menők, mert baristák, miközben a vendégekkel nem kommunikálnak megfelelően.
Nemcsak az a fontos, hogy jó legyél abban, amit csinálsz, hanem, hogy át tudd adni a vendégeknek, miért fektetsz ekkora hangsúlyt a kávé készítésére. Erre a szakmára születni kell, fontos a gyorsaság, a higiénia és az emberekkel való megfelelő viselkedés. Jelenleg egy baristaiskolában oktatok a mindennapi munka mellett, a terveim között szerepelnek további specialtyképzések, valamint szívesen bíráskodnék a versenyek mellett: ebben a szakmában képzelem el magam a jövőben is.”
A világ legsikeresebb asszonyai: Törőcsik Mari
Minden idők egyik legnagyszerűbb és legismertebb magyar színésze, nem mellesleg pedig Magyarország egyik legbefolyásosabb nője. A világ legsikeresebb asszonyai sorozatunk következő részében hazai vizekre evezünk, és egy igazi legenda életútját járjuk körbe.Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.