Egy koraszülött kislány története
Andrea 32 éves, két gyermek édesanyja. Már a fia is jóval a 40. hét előtt jött a világra, ám a kislánya még nála is korábban érkezett. Egy koraszülött baba, Hanna története következik.
"Kedd reggel bementünk a kórházba, ott újból megvizsgált, a méhszájam már 3 ujjnyira volt nyitva. Nem volt mit tenni, szülni kellett. Én próbáltam higgadtan kezelni a hírt, és belenyugodni, megtenni mindent annak érdekében, hogy a picivel minden rendben legyen!" Olvasd tovább!
A saját koraszülésem után, 2007 decemberében Lelkisegítők néven indítottunk útjára egy blogot azzal a céllal, hogy a koraszülött gyermeket nevelő édesanyáknak segítséget és támogatást nyújtsunk. A következő évben Magyarország első és azóta is egyetlen, szülők által írt, koraszüléssel foglalkozó, tematikus honlapját hoztuk létre. 2011-ben kiléptünk a virtuális térből. Ekkor alapítottuk meg a Koraszülöttekért Országos Egyesületet.
Négy fő tevékenységi körünk van. Egyrészt megbízható információkat adunk át a koraszülés témájában. A hirtelen ebbe az élethelyzetbe kerülő édesanyák és édesapák gyakran tanácstalanul állnak az új helyzet előtt. Megfelelő ismeretanyaggal szeretnénk segíteni őket, hogy úrrá legyenek a kezdeti tanácstalanságon. A honlapunk és a PICi füzetünk egyaránt olyan biztos pont, ahol hiteles információkhoz juthatnak. Másrészt a munkánk kiemelt célja, hogy közösséget építsünk.
Mind a virtuális térben, mind a személyes találkozások és programok során arra törekszünk, hogy a szülők megosszák egymással a nehézségeiket, a megoldási stratégiáikat, egyszóval hogy segítsék egymást a sorsközösség megélésében.
Harmadrészt egy ruhagyűjtő projektünk is fut. Magyarországon huszonkilenc koraszülött intenzív osztályt látunk el az ápoláshoz szükséges textíliákkal. Például a fészek és az öböl egyaránt megkönnyítik a baba fejlődését az inkubátoron belül. A speciális technikával horgolt polip pedig abban segít, hogy a még jelenlévő fogóreflex miatt ne az oxigéncsövet húzza ki a baba – hiszen ez életveszélybe is sodorhatja –, hanem inkább a polip spirálisan horgolt csápjaiba kapaszkodjon. A negyedik tevékenységi körünkbe egy szakember-edukációs program tartozik.
A védőnői támogató programunkon belül előadásokat tartunk az anyák traumatikus élethelyzetéről. Emellett arról is szót ejtünk, mit szeretnének a szülők, hogyan kommunikáljanak velük. Szeretnénk elérni, hogy az egészségügy dolgozói ne csak a babára, hanem az egész családra figyeljenek, hiszen a gyermek és a szülők hogyléte hat egymásra, a kettő elválaszthatatlan. Ezeken az előadásokon eddig 1300 védőnő vett részt.
Nagy szükség van az egészségügyben a szempontváltásra. Sok szakember nem érzi, milyen életre szóló traumát okozhat egy-egy mondatával.
A többnyire váratlanul bekövetkező koraszülés, az űrbázisszerű kórházi osztály, a rohamkocsi mind félelemmel és szorongással töltik el a szülésen átesett édesanyát.
Emellett állandóan ott motoszkál az ember fejében az önvád. Sok anya gyötrődik azon, vajon mit rontott el, mit kellett volna másként csinálnia. Ezenfelül sajnos a társadalmi sztereotípiák sem könnyítik meg a szülők dolgát. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy csak és kizárólag az szül korábban, aki elhanyagolta magát, a babát vagy a terhesgondozást, esetleg dohányzott, ivott vagy kábítószerezett a terhesség során. Ez egy nagyon káros hozzáállás.
A koraszüléseket három nagy csoportba oszthatjuk. Az esetek harmadában soha nem lehet kideríteni, miért érkezett korábban a baba. Az alacsony szociokulturális háttér a koraszülések második harmadáért felelős. A harmadik harmadot pedig az anya vagy a magzat valamilyen betegsége okozza. Ezekre a rendellenességekre a terhesség előtt vagy során nem feltétlenül derül fény. Problémát okozhat például a terhességi cukorbetegség vagy ha az anyaméh formája nem szabályos. Kiemelt kockázati tényezőt jelent az ikerterhesség vagy a mesterséges megtermékenyítés.
Azt hiszem, az volt igazán emberpróbáló, amikor a szülés után Budapesten egyedül kellett szembenéznem ezzel az egész helyzettel. A férjem eközben itthon, Szentesen dolgozott, nem tudott végig mellettem lenni. Igazából a legtöbb támogatást az osztályon lévő többi, vadidegen szülőtől kaptam. Amikor hazaengedtek minket a kórházból, be kellett látnom, hogy az igazán kemény munka még csak ezután következik. Ami ugyanis egy egészséges gyerek számára magától értetődő, azért a korababáknak mind keményen meg kell dolgozniuk. Ilyen többek között az evés, az ivás és a mászás is. Ezek elsajátításához egy koraszülött gyermeknek hosszabb időre és több munkára van szüksége. Mindez pedig a szülőktől is nagy adag türelmet és kitartást kíván meg.
Ma hazánkban minden tizedik gyerek koraszülött. Ez a nyugat-európai átlag duplája. Hogy ennek mi az oka, nem igazán tudjuk. Magyarországon sok jól felszerelt PIC, vagyis koraszülött intenzív centrum van.
A tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy a baba megfelelően fejlődjön.
Az elmúlt tíz évben sokat lépett a szakma a családbarát szemlélet felé. Egyre nagyobb teret kap például a kenguru módszer, amely azt jelenti, hogy az apa vagy az anya csupasz mellkasán pihenhet a baba, ezáltal pedig gyorsítjuk a baba felépülését. Szeretnénk azt hinni, hogy ez részben a KORE érdeme is. De még mindig van hová fejlődni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.