Harc a koraszülöttekért – Interjú a Koraszülöttekért Országos Egyesület elnökével

Mikor és miért hoztátok létre a KORE-t?

A saját koraszülésem után, 2007 decemberében Lelkisegítők néven indítottunk útjára egy blogot azzal a céllal, hogy a koraszülött gyermeket nevelő édesanyáknak segítséget és támogatást nyújtsunk. A következő évben Magyarország első és azóta is egyetlen, szülők által írt, koraszüléssel foglalkozó, tematikus honlapját hoztuk létre. 2011-ben kiléptünk a virtuális térből. Ekkor alapítottuk meg a Koraszülöttekért Országos Egyesületet.

Mivel foglalkozik az egyesület?

Négy fő tevékenységi körünk van. Egyrészt megbízható információkat adunk át a koraszülés témájában. A hirtelen ebbe az élethelyzetbe kerülő édesanyák és édesapák gyakran tanácstalanul állnak az új helyzet előtt. Megfelelő ismeretanyaggal szeretnénk segíteni őket, hogy úrrá legyenek a kezdeti tanácstalanságon. A honlapunk és a PICi füzetünk egyaránt olyan biztos pont, ahol hiteles információkhoz juthatnak. Másrészt a munkánk kiemelt célja, hogy közösséget építsünk.

Harmadrészt egy ruhagyűjtő projektünk is fut. Magyarországon huszonkilenc koraszülött intenzív osztályt látunk el az ápoláshoz szükséges textíliákkal. Például a fészek és az öböl egyaránt megkönnyítik a baba fejlődését az inkubátoron belül. A speciális technikával horgolt polip pedig abban segít, hogy a még jelenlévő fogóreflex miatt ne az oxigéncsövet húzza ki a baba – hiszen ez életveszélybe is sodorhatja –, hanem inkább a polip spirálisan horgolt csápjaiba kapaszkodjon. A negyedik tevékenységi körünkbe egy szakember-edukációs program tartozik.

A védőnői támogató programunkon belül előadásokat tartunk az anyák traumatikus élethelyzetéről. Emellett arról is szót ejtünk, mit szeretnének a szülők, hogyan kommunikáljanak velük. Szeretnénk elérni, hogy az egészségügy dolgozói ne csak a babára, hanem az egész családra figyeljenek, hiszen a gyermek és a szülők hogyléte hat egymásra, a kettő elválaszthatatlan. Ezeken az előadásokon eddig 1300 védőnő vett részt.

Miért kell az egészségügyi dolgozókat támogatni abban, hogy hogyan kommunikáljanak a koraszülésen átesett édesanyákkal, családokkal?

Nagy szükség van az egészségügyben a szempontváltásra. Sok szakember nem érzi, milyen életre szóló traumát okozhat egy-egy mondatával.

Emellett állandóan ott motoszkál az ember fejében az önvád. Sok anya gyötrődik azon, vajon mit rontott el, mit kellett volna másként csinálnia. Ezenfelül sajnos a társadalmi sztereotípiák sem könnyítik meg a szülők dolgát. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy csak és kizárólag az szül korábban, aki elhanyagolta magát, a babát vagy a terhesgondozást, esetleg dohányzott, ivott vagy kábítószerezett a terhesség során. Ez egy nagyon káros hozzáállás.

Lehet tudni, mi okozza a koraszüléseket?

A koraszüléseket három nagy csoportba oszthatjuk. Az esetek harmadában soha nem lehet kideríteni, miért érkezett korábban a baba. Az alacsony szociokulturális háttér a koraszülések második harmadáért felelős. A harmadik harmadot pedig az anya vagy a magzat valamilyen betegsége okozza. Ezekre a rendellenességekre a terhesség előtt vagy során nem feltétlenül derül fény. Problémát okozhat például a terhességi cukorbetegség vagy ha az anyaméh formája nem szabályos. Kiemelt kockázati tényezőt jelent az ikerterhesség vagy a mesterséges megtermékenyítés.

Te magad is koraszülött babának adtál életet. Mi volt a legnehezebb a szülés után?

Azt hiszem, az volt igazán emberpróbáló, amikor a szülés után Budapesten egyedül kellett szembenéznem ezzel az egész helyzettel. A férjem eközben itthon, Szentesen dolgozott, nem tudott végig mellettem lenni. Igazából a legtöbb támogatást az osztályon lévő többi, vadidegen szülőtől kaptam. Amikor hazaengedtek minket a kórházból, be kellett látnom, hogy az igazán kemény munka még csak ezután következik. Ami ugyanis egy egészséges gyerek számára magától értetődő, azért a korababáknak mind keményen meg kell dolgozniuk. Ilyen többek között az evés, az ivás és a mászás is. Ezek elsajátításához egy koraszülött gyermeknek hosszabb időre és több munkára van szüksége. Mindez pedig a szülőktől is nagy adag türelmet és kitartást kíván meg.

Milyenek ma Magyarországon egy koraszülött baba esélyei?

Ma hazánkban minden tizedik gyerek koraszülött. Ez a nyugat-európai átlag duplája. Hogy ennek mi az oka, nem igazán tudjuk. Magyarországon sok jól felszerelt PIC, vagyis koraszülött intenzív centrum van.

Az elmúlt tíz évben sokat lépett a szakma a családbarát szemlélet felé. Egyre nagyobb teret kap például a kenguru módszer, amely azt jelenti, hogy az apa vagy az anya csupasz mellkasán pihenhet a baba, ezáltal pedig gyorsítjuk a baba felépülését. Szeretnénk azt hinni, hogy ez részben a KORE érdeme is. De még mindig van hová fejlődni.