Agatha Christie soha nem írt le egy fölösleges mondatot sem

Az MCC fesztivál Rejtélyek, gyilkosságok, nyomozások – Miért szeretjük annyira a krimiket? előadásának közönsége megtudhatta, miért ragadják el az embereket a misztikus történetek és bűnügyi nyomozások, miért élvezzük annyira a rejtélyek megoldását...

A beszélgetést követően annak egyik résztvevőjét, Katona Ágnest kérdeztük mindezekről. Az Agatha Christie-krimisorozat egykori szerkesztője betekintést engedett a krimiírók világába, de beszélt arról is, hogyan álmodják meg történeteik meglepő fordulatait és a különös karaktereket.

– Mióta vagy krimirajongó?

– Abban a pillanatban, hogy megtanultam olvasni – ez 6 éves korom előtt megtörtént, autodidakta módon –, onnantól kezdve bármit, ami elém került, azt elolvastam. Faltam a könyveket, és mivel anyámék krimirajongók, ezért főként az a műfaj került elém. Egyébként szerintem a krimi lehet szépirodalom... Kevés nagyobb stilisztát ismerhet a világ manapság, mint Stephen King.

A családomban többen is foglalkoztak irodalom fordításával, édesapám ültette át például magyarba a Gyilkosság az Orient expresszen című Agatha Christie-művet. Így engem is „megfertőzött" ez a szép szakma, és hamar eldőlt, mi lesz a hivatásom.

– Mi a kedvenc könyved tőle?

– Amit nagyon szeretek - pedig sokak szerint teljesen élvezhetetlen -, az A frankfurti utas című regénye. Érdekes, mert nem is igazán krimi, hanem egyfajta kalandregény, amit idősebb korában írt. Egy tökéletesen kaotikus történet, amelyben csodálatosak a karakterek, az öregség részletes leírása.

– Miben rejlik Agatha Christie sikere? Mi az, amitől jobb krimiíró másoknál?

– Mostanában kortárs thriller-noir könyveket fordítok, és sokszor azt veszem észre, hogy a szerkesztés során a könyv negyedét akár ki lehetne húzni.

Ettől olyan csodálatos író. És a legrészletesebben képes megteremteni különleges karaktereket, akiket a könyv olvasása során megszeretünk...

Agatha Christie műveit élvezet fordítani, minidig is az volt, és mindig is az marad. A szakmámban egyébként elfogadott, hogy a szöveg általában 10 százalékkal lesz hosszabb, mire lefordítják magyarra. A férjem - Gy. Horváth László József Attila-díjas műfordító -, erre azt szokta mondani, hogy ez csak a lusta fordítókra igaz.

Hiszen úgy tökéletes, ahogy van. De alapvetően könnyű őt fordítani, mert feszes, és meghatározóan egyedi.

– Miért élvezzük annyira a nyomozás logikáját és a rejtélyek megoldását?

– Szerintem részben azért, mert az emberek szeretik a kirakós játékokat, egy jó krimi olvasása pedig éppen ilyen. Eufóriával tölti el az olvasót, amikor végre minden a helyére kerül.

– Mi volt Agatha Christie élettörténetének legtitokzatosabb szakasza?

– Most jött ki egy meglepően feminista szemléletű életrajzi könyv róla, Lucy Worsley: Agatha Christie címmel. Én szerkesztettem; abban nagyon szépen le van vezetve, hogy miért is volt ő úttörő. Miközben egy tökéletesen szokványos úrhölgyként élt a 20. századi Angliában, valamit mégiscsak másképp csinált. Akkoriban egyébként a krimi műfaja meglepően koedukált volt, sok nő próbálkozott mint krimiíró, de mint tudjuk, Agatha Christie kiemelkedő volt.

Pár nappal eltűnése után a rendőrfőnök megtalálta az autóját, és persze rögtön a legborzasztóbb végkifejletre gondolt: Agatha Christie-t meggyilkolták. Hiszen akkoriban más magyarázat nem lehetett arra, ha egy tisztes férjes asszony eltűnik... Az ügyben egyébként a két szomszédos megye, Berkshire és Surrey rendőrfőnöke is nyomozott, és a surrey-i rendőrfőnök közelebb jutott az igazsághoz.
Agatha Christie valójában Harrogate-be ment, autóját cselből Yorkshire-ben hátrahagyva a helyi nagyszállóban vett ki szobát.

10 napon át fürdőzött, olvasott, hogy újra megtalálja a lelki békéjét. Végül férjével elváltak, de Agatha Christie-re későb újra rátalált a szerelem, második férje személyében, akivel haláláig együtt maradt.

Agatha Christie örökre meghatározza a krimi műfaját, női szemléletű, analitikus gondolkozása egy egészen új és rétegzettebb oldalát ismertette meg a világ krimi rajongóival. Nincs hozzá hasonló írónő a világon.