Hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása - Furcsa tünetek is utalhatnak vashiányra

A Vashiány Napja kezdeményezés célja, hogy

• felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma
• segítse a korai felismerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével
• fókuszba állítsa a különösen veszélyeztetett embercsoportokat
• kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálása érdekében

A vashiány több mint másfél milliárd embert érint

A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érint a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.
A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban

A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.

Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet. Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban az alábbiakat említik:

• a tartós fáradtságot (79%),
• a sápadtságot (38%),
• a koncentrálóképesség csökkenését (30%),
• a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28%).

A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás, de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.

Vashiány több okból is kialakulhat, és nem kizárólag nőket érinthet

A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha

• fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
• nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
• megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
• kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében

A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet

Következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is.
Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.

A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell

Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz, pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.