A British Journal of Sports Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány az eddigi legátfogóbb mind közül; 128.119 résztvevőt foglalt magában. Az eredmények alapján a fizikai aktivitás rendkívül pozitív hatást gyakorol a depresszióban, szorongásban és a kóros kimerültségben szenvedő páciensek állapotára.
A felmérés szerint a 12 hétig vagy annál rövidebb ideig tartó, testmozgáson alapuló kezelések voltak a leghatékonyabbak a mentális zavarok tüneteinek mérséklésében, s ez egyértelműen bizonyítja a sport pozitív hatásait. A leglátványosabb változást a depresszióval küzdők, a várandós és szülés utáni letargiától szenvedő nők, valamint a HIV-vel vagy vesebetegséggel diagnosztizált személyek körében tapasztalták.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világon minden nyolcadik ember (tehát összesen 970 millió egyén) él valamilyen pszichés zavarral. A rossz mentális egészség a világgazdaságnak évente körülbelül 2,5 billió dollárjába kerül, s ez az összeg 2030-ra várhatóan 6 billió dollárra nő.
A University of South Australia (UniSA) vezető kutatója, Dr. Ben Singh szerint a fizikai aktivitásnak kellene prioritást élveznie az egyre gyakoribb mentális egészségproblémák kezelésében.
Régóta tudjuk, hogy a testmozgás kiváló módszer a mentális egészség javítására. Azonban, annak ellenére, hogy jócskán akadnak erre vonatkozó bizonyítékok, a mai napig nem vált általánosan elfogadott elsődleges terápiás módszerré
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a fizikai aktivitásra épülő kezelési tervek jelentősen csökkenthetik a depresszió és szorongás tüneteit szinte mindenki esetében. A nagyobb intenzitású edzés rövid idő alatt nagyobb mértékű javulást eredményezett, míg a hosszabb időtartamú, de mérsékeltebb testmozgás enyhébb eredményeket hozott, ha a rövid és a közepes időtartamú edzéssel hasonlították össze.
„Azt is megállapítottuk, hogy mindenféle fizikai aktivitás és testmozgás előnyös, ideértve az aerob típusú gyakorlatokat, például a sétát, az állóképesség-fejlesztő edzést, a pilatest és a jógát. Fontos kiemelni, hogy a kutatás szerint nem szükséges emberfeletti erőfeszítéseket tenni ahhoz, hogy a testmozgás pozitív változást hozzon a mentális egészség terén" – tette hozzá Dr. Singh.
Az UniSA másik vezető kutatója, Carol Maher szerint ez az első tanulmány, amely értékeli a testedzés összes típusának depresszióra, szorongásra és pszichológiai zavarra gyakorolt hatását minden felnőtt populációban.
Reméljük, hogy ezen eredmények hatására a jövőben a szakemberek nagyobb hangsúlyt helyeznek a sportra a kezelési tervük felállítása során, s alapvető megközelítésként tekintenek majd rá a depressziós és szorongásos eseteknél
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.