A mai világban a stressz egyre többeknél válik állandó állapottá. Eredetileg arra hivatott, hogy megmentsen bennünket egy-egy veszélyes helyzetben, de ha tartósan áll fenn, az komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét. Emésztési problémák, migrén, koncentrációs zavarok kialakulásához vezethet, hogy csak néhányat említsünk a tartós stressz által kiváltott betegségekből, de a folyamatos és nagy nyomás alatt élő emberek fokozott hajhullást is tapasztalhatnak.
A hajnövekedés három szakaszból áll. Növekedéskor (anagén) a hajszálak "kibújnak", vagyis átnyomják a bőrfelszínt. Az átmeneti szakaszban (katagén) során a haj növekedése leáll, és a szál tövében lévő tüsző összezsugorodik. A nyugalmi szakaszban (telogén) a haj kihullik, és a folyamat újra elkezdődhet. A szőr azon kevés szövetek közé tartozik, amelyeket az emlősök életük során képesek regenerálni.
A haj növekedési ciklusát a szőrtüszőben található őssejtek irányítják. A növekedés során az őssejtek új sejtekké osztódnak, amelyek regenerálják a hajat. A nyugalmi időszakban az őssejtek inaktívak. Annak meghatározása, hogy a krónikus stressz hogyan károsítja a szőrtüsző őssejtjeit sokáig okozott problémát a kutatóknak.
Dr. Ya-Chieh Hsu, a Harvard Egyetem munkatársa által vezetett csapat a stresszt és a hajhullást összekapcsoló mögöttes mechanizmusokat tanulmányozta.
A kutatók azzal kezdték, hogy tesztelték a mellékvesék szerepét, amelyek kulcsfontosságú stresszhormonokat termelnek
– rágcsálókban kortikoszteront, emberben pedig kortizolt. A mellékvesék eltávolítása az egereknél a szőrnövekedés gyors ciklusaihoz vezetett. A szőrtüszők regenerációja nem lassult az egerek öregedésével, szemben a kontroll egereknél. Sőt a szőrtüsző őssejtjei folytatták az osztódást, a növekedési fázisba léptek és regenerálták a szőrtüszőket az állatok teljes élete során.
Ha az egereket több héten át enyhe stressznek tették ki, megnőtt a kortikoszteronszint és csökkent a szőrnövekedés. A szőrtüszők hosszan tartó nyugalmi fázisban maradtak. Ezek az eredmények együttesen alátámasztották a kortikoszteron szerepét a hajnövekedés gátlásában.
A tudósok ezután azt vizsgálták, hogy a kortikoszteron hogyan hat a szőrtüsző őssejtjeire. Azt találták, hogy
a stresszhormon nem szabályozza közvetlenül az őssejteket.
Megállapították, hogy a hormon a szőrtüsző alatti sejtcsoportra, a dermális papillára hat. A stresszhormon megakadályozta, hogy a dermális papilla egy olyan molekulát termeljen (GAS6), amely képes aktiválni a szőrtüsző őssejtjeit.
Ezen kívül a stressz és a szorongás más módon is okozhat hajuhullást.
A trichotillománia nevű pszichológiai állapotban az emberek úgy kezelik a negatív érzelmeket, hogy kihúzzák a hajukat, vagy tépkedik a szőrszálaikat a testük különböző részeiről. Ez leggyakrabban tinédzser lányoknál figyelhető meg.
Ha tartós stresszel nézünk szembe, akkor a legjobb, amit tehetünk az az, ha szakemberhez fordulunk, de emellett próbálkozhatunk több különböző életmódbeli változtatással is, amik segíthetnek a stressz csökkentésében, így az általa kiváltott különböző betegségek kialakulásának is kevesebb lesz a valószínűsége.
Ez is érdekelhet:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.