„Doktornő, nagyon stresszes vagyok, mióta a munkahelyemen megoldhatatlan feladatokat kaptam. Körülbelül azóta vannak panaszaim" – mondják gyakran a pácienseim, akik maguk is felfigyelnek testi tüneteik és a stresszhelyzetek közötti összefüggésre. Ez már az első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen a tartós stresszállapot kezelése a testi és lelki egészség helyreállításának alappillére – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos.
„A stressz kifejezés a latin strictus, vagyis „szoros" szóból ered, jelentése feszültség, igénybevétel. A stressz a szervezet reakciója minden olyan környezeti hatásra, amely a szervezetet kibillenti nyugalmi állapotából és alkalmazkodásra készteti. A kiváltó okot stresszornak nevezzük – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy ez a válasz aspecifikus, vagyis nem függ attól, hogy milyen inger váltja ki, legyen az fizikai veszélyhelyzet vagy érzelmi feszültség. Ilyenkor minden esetben átrendeződnek az életműködések: a küzdelmet szolgáló funkciók (szívműködés, váz-izomzat vérellátása, légzés) előtérbe kerülnek a nyugalmi feladatok, elsősorban az emésztés rovására. A stresszt kiváltó ok ugyanakkor személyre szabott" – mondja a doktornő, hiszen a nyugalmi állapot mindenki számára mást jelent. Gondoljunk csak arra, hogy egy megrögzött otthonülő ember milyen nehezen szánja rá magát egy kirándulásra, mivel az számára a komfortzónából való kilépést jelenti. Egy természetjáró ellenben akkor érzi jól magát, ha kimozdulhat, számára éppen a hosszas bezártság jelent feszültséget.
Ahogyan Selye János, a híres magyar származású stressz-kutató fogalmazott: „nem a stresszhelyzet halálos, hanem az, ahogyan reagálunk rá."
„Veszélyhelyzetben az energiapótlás ráér, ezért a szervezet a vegetatív idegek és hormonok révén takaréklángra állítja az emésztőrendszert" – ismerteti Pászthory doktornő.
A vegetatív idegrendszer két, egymással lényegében ellentétes hatású alkotója a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer. Az első biztosítja nyugalmi állapotban az energia-beépülést, regenerációt és pihenést, míg az utóbbi „harci" üzemmódra alakítja a zsigerek működését veszélyhelyzetben (szaporábban ver a szív, kitágulnak az izom-erek, emelkedik a vérnyomás). A bél esetében a szimpatikus hatás erősödése következtében csökken az emésztőnedv-termelés, romlik a bél vérellátása, a gyomorürülés és a vékonybél mozgásai lelassulnak, míg a vastagbélben inkább a perisztaltika erősödése figyelhető meg. Ennek jeleit tapasztalhatjuk, mikor nem megy le egy falat sem a torkunkon, esetleg feszült helyzetekben a mosdóba kell szaladnunk.
A kortizol a mellékvesekéregben termelődő hormon, aminek akut stressz állapotában gyulladáscsökkentő, fájdalomérzet csökkentő és energiafelszabadító (cukormobilizáló) hatása van. Tartós stressz állapotban azonban, mikor a kortizol-szint folyamatosan magas, már más a helyzet: a gyulladásos hajlam az egész szervezetben, így a bélben is fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy a fehérvérsejtek azon érzékelői, amelyek révén a gyulladáscsökkentő hatás elsődlegesen kialakul, kifáradnak. Ugyanakkor a fehérvérsejtek más receptorai révén a kortizol gyulladáskeltő hatást fejt ki. A tartósan emelkedett stresszhormon-szint emellett cukorbetegség, kifáradás, erősödő fájdalom-érzet forrása lehet.
A vegetatív idegi és hormonális hatásokhoz a bél saját idegi-hormon-immunrendszerében bekövetkező változások társulnak, melyek következtében az emésztés és a tápláléktovábbítás folyamata romlik, a bél gyulladásos hajlama megnő, és megváltozik a bélflóra összetétele is. Mindez megjelenhet reflux-betegség, irritábilis bél szindróma képében"
Forrás: Allergia Központ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.