A jóga mára már szinte minden korosztály számára ismerősen csengő fogalom, jóllehet sokan egészen eltérő jelentéstartalommal ruházzák fel magukban a szót:
Ha a divatos fitness stúdiók fiatal, frissen végzett tornadresszes jóga instruktorai ellenére sikerül ösztönösen megéreznünk, hogy valami többről, lényünk legmélyebb rétegeihez illetve a tudatossághoz kapcsolódó mélyebb tanításokról van szó, akkor kis erőfeszítéssel, ma már könnyen rátalálhatunk a hagyományos mester-tanítvány tradíciókat közvetítő gyakorlási metódusokra.
Sokak szerint a jóga tudománya egyidős az emberiséggel, hiszen elsődleges törekvése az emberi léttapasztalás megismerése, a tudati folyamatok uralása, a valósággal való összekapcsolódás és a szenvedés megszüntetése. A judzs szógyökből eredő jóga szó szanszkrit eredetű és legtöbbször egyesülésként fordítják. Az egyesülés, vagy összekapcsolódás jelentések nyugati szempontból legegyszerűbben az egyéni és legfelsőbb lélek egyesüléseként, a test-lélek-tudat vagy a magyar nyelv szépsége nyomán a test-lélekzet-tudat összekapcsolódásaként értelmezhető. Jelentései között szerepel továbbá az igázás, igába fogás, mely finoman utal az érzékszerveink és a tudatunk zabolázatlan természetére irányuló jóga praxis által elnyerhető önuralomra és a gyakorlatok úgynevezett szelídítő funkciójára. Az iga vagy járom jelentés további izgalmas tartalommal gazdagítja a jóga kifejezést, ha arra gondolunk, hogy a járomba fogott ökrök egy irányban terelve jól szolgálják a gazda örömét és közvetetten uralt tetteik által bőséget teremtenek, mint ahogyan az önmagán uralkodó, tudatos ember is sikeresebb és boldogabb élet birtokosa lehet.
Számos kultúra őrizte meg a jóga szellemi törekvéseinek és az ezekhez tartozó gyakorlati, megvalósítási módszereknek a nyomait, de rögzített és kidolgozott formában elsődlegesen Indiában maradt fenn és hagyományozódott át megszakítatlanul az elmúlt évezredekben. A védikus kulturális közegben kibontakozó jóga, a történelmi Buddha korára (i.e. V-IV. század tájéka) már a klasszikus hat hindu filozófiai nézet (darsana) közül az egyik legnépszerűbb aszketikus szellemi-gyakorlati ösvény volt, mely sokrétű, univerzális, vallástól független tanításaival, azóta is jelentős értéket képvisel az emberiség történetében.
A hagyomány és a tudományos kutatások (régészet, nyelvészet) néhány ponton eltérő véleménnyel vannak a jóga keletkezésének idejéről, eredetéről, de mindez nem befolyásolja a tényt, hogy egy hozzávetőlegesen 5000 éves, precízen kidolgozott rendszerről van szó, ami ma is hozzásegíthet bennünket hétköznapjainkban a testi és mentális egészség helyreállításához valamint a békés, boldog állapotunk tartós fenntartásához. A magyar nyelven is hozzáférhető klasszikus irodalmi források (Védák, Upanisadok, Puránák, Bhagavad Gítá stb.) gazdag forrásként szolgálnak mind az elmélet, mind a gyakorlatok tekintetében (légzés, mantrák, mudrák, meditáció).
A legnépszerűbb összefoglaló munka a klasszikus hindu jóga kapcsán Patandzsali Jóga Aforizmái, mely a jóga legfontosabb céljainak és technikáinak összefoglalásán túl komplett pszichológiai térképként is szolgálhat számunkra. Az általa ismertetett nyolc-rétű ösvény (asta-anga jóga) nagyszerűen érzékelteti velünk, hogy az etikai, erkölcsi alapok, a testhelyzetek (ászanák), a légzés, az érzékszervek befelé irányítása, a koncentráció, a meditáció és az elmélyedés elválaszthatatlan egységet képeznek. Bárhogyan is kezdünk bele a jógagyakorlásba, hamar tapasztalhatjuk áldásos hatásait, hiszen aki kezdetben csak az ászanákkal ismerkedik, az is rövid időn belül megtapasztalhatja a külső, belső rugalmasságának, nyitottságának fejlődését, a nyugalmat és a békét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.