Nincs menekvés, a szagod elárul, bárhol is bujkálsz: tudtad, hogy mindenkinek van saját illata?

Az illatok csakúgy, mint az állatoknál, az embereknél is fontos szerepet játszanak. Van egy különleges illat, amelyet úgy nevezünk: feromon. Ez a szó, latin eredetű, a pherein (hordoz) és hormon ( felizgul ) szavakból tevődik össze. A feromonok azok a kémiai anyagok, melyek a testfelszínre kerülve váltanak ki különböző szexuális tartalmú fizikai és viselkedésbeli változásokat a fajtársakból – azonos és ellenkező neműekből egyaránt.

A feromonok irányítják a nemi viselkedésünket és tesznek vonzóvá mások számára. Az első ilyen felismert feromon az androsztenon volt, amit a férfiak szervezete akaratukon kívül kiválaszt, és vonzza a nőket. Az androsztenon nőkben és férfiakban egyaránt jelen van, míg a szinte kimondhatatlan androsztedion kifejezetten a férfiak izzadságában és vizeletében mutatható ki.

Eleinte az állatvilágban figyelték meg a feromon névre keresztelt titokzatos kémiai anyagokat, melyek szerepe leginkább a párválasztásban, utódnemzési és szaporodási hajlandóságban játszik szerepet. Nézzük csak az embereket. Létezik, hogy minden egyénnek van egy saját testszaga, amely csalogatóan hat bizonyos párválasztási döntésekben? Ennyire működne a kémia? Úgy tűnik, igen.

De valóban ez a sajátos illat előzte volna meg az érzelmet, amelyet úgy hívunk: szerelem, vagy a tudatalattink kapcsolja össze a szerelmünk tárgyával azt? Kutatások sokasága foglalkozik a témával és keresi a kérdésre a legkézenfekvőbb választ. Megállapították például, hogy milyen fontos a hölgyeknél a derék és a csípő aránya; ugyanis akkor tökéletes a hatás, ha ez a mutató 70 százalékos. Hát nem érdekes?

Létezik azonban egy sokkal fontosabb dolog is, és az nem más, mint a belülről jövő kisugárzás. Erre szokták mondani, hogy van benne valami. Nevezhetjük autoszuggesztiónak, önhipnózisnak vagy bármi egyébnek. Jellemzője, hogy az illető személy meg van győződve ellenállhatatlanságáról, és addig mondogatja, hogy ő vonzó, míg mások is gondolkodás nélkül elhiszik ezt.

Így aztán bárki kerülhet az útjába, ő megszerzi azt magának, és úgy forgatja, ahogy kedve tartja. Titokzatos manipulálás, vagy befolyás, netán tudatos csábítás? Bármelyik is legyen az, egyértelműen működik vonzó, szép külső nem mindig egyenesen arányos szexuális vonzerővel. A „ronda, de finom" elve itt is megállja a helyét, sokan csúnyának tartják magukat, mégis azt tapasztalják, hogy tapadnak rájuk az ellenkező neműek.

Ugye ismerős a „kis verébként" is emlegetett, szépnek nem igazán mondható Edit Piaf, aki úgy cserélgette partnereit, mint más a zokniját? És, Woody Allen sem panaszkodhatott: csak úgy hullottak lábai elé a szebbnél - szebb nők.

És ahogy egyik kedvenc filmemben Al Pacino az illatuk alapján képes felismerni egyes női típusokat, évszakokba sorolva őket, épp olyan izgalmas számomra, amikor a mozgólépcsőn megcsap egy illat, és a szívem kalapálni kezd, mert mondjuk a „fekete Rexona" illata kapcsán eszembe jut egy nyolcvanas évekbeli randi.