A fiatalkori depresszió lehetséges okai

2022.01.04.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Amikor egy fiatal azt mondja, életunt, depressziós, az idősebb generáció hajlamos nem komolyan venni, néhányan „speciális megoldást" is ajánlanak: menjen kapálni, akkor nem lesz ideje depressziósnak lenni. Pedig a fogyasztói társadalmakban, melyekhez hazánk is tartozik, a gyermekek 20-25 százaléka küzd mentális problémákkal.

A pandémia kapcsán számos tanulmány készült arról, hogy mennyivel nőtt a depresszióval vagy más mentális betegségekkel küzdő gyerekek és felnőttek száma: de ezek a betegségek már a Covid-19 járvány előtt is növekvő számot mutattak a fiatalok körében.

A pandémia kapcsán számos tanulmány készült arról, hogy mennyivel nőtt a depresszióval és más mentális betegségekkel küzdő gyerekek és felnőttek száma Forrás: Shutterstock

A korosztályt érintő pszichés zavarokkal kapcsolatban rengeteg vizsgálat készül, melyek mindegyike hasonló eredményeket mutat, ilyenek többek között, hogy

• a 10 és 19 év közöttiek közül minden hét gyerekből egy küzd valamilyen mentális betegséggel
• a 15-20 éves korosztályban az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok
• az elmúlt 12 évben a 25 év alatti fiatalok körében 52-71 százalékkal nőtt a pszichés megbetegedésre utaló tünetek száma
• 13-17 évesek között végzett felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka gondolja úgy, hogy a korosztályában a legnagyobb problémája a szorongás és a depresszió

Mi az a depresszió?

Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a világon több mint 300 millió embert érintő, társas, lelki és biológiai tényezők összetett kölcsönhatása révén kialakuló betegségről van szó. Kortól, nemtől, hivatástól és anyagi helyzettől független, gyakorlatilag bárkit érinthet. Tehát nem csupán egy lelkiállapotot tükröz, hanem egy valós, az egész szervezetet érintő mentális betegség.

A depresszió nem csupán egy lelkiállapotot tükröz, hanem egy valós, az egész szervezetet érintő mentális betegség Forrás: Shutterstock

A gyakoribbá válás okai

A kutatások a kiváltó okok tekintetében is hasonló eredményre jutottak:

• a digitális média terjedésével a személyes kapcsolatok helyét átvették az eletronikus kapcsolattartási formák, ami elmagányosodáshoz vezethet
• a kevés alvás, illetve az alvás hiánya, mely visszavezethető a képernyő, kijelző folyamatos vizslatása, még a lefekvés előtti percekben is
• a közösségi média világában magasan van a léc, az úgynevezett felnőttek is hajlamosak elhinni bármit, egy tizenéves, vagy húszas évei elején járó, tapasztalatlan fiatal fokozottan ki van téve az „instavalóságnak"
• az iskolai zaklatás mellett jelen van a cyberbulliing, vagyis az online zaklatás, ami a megkérdezett gyerekek nagy részét érintette, vagy érinti
• a gyerekekre egyre nagyobb súllyal nehezednek az iskolai elvárások is

Serdülőkorúnak lenni egyébként sem könnyű, a folyamatos hormonváltozások, identitáskeresés, a „valami baj van velem" érzése, a se nem gyerek, se nem felnőtt dilemma önmagában is ijesztő lehet. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen oda kell figyelni az árulkodó jelekre, viselkedésváltozásra. A tartós étvágytalansággal, evés- és/vagy alvászavarral küzdő, különösen szótlannak, magába fordulónak, kimondottan érdektelennek tűnő fiatal esetében érdemes pszichológus segítségét kérni, nem pedig elbagatellizálni a tüneteket, melyek garantáltan nem fognak a kapálástól elmúlni.