Hétvégi programlehetőségek a borok és a gasztronómia szerelmeseinek

A tél általában az az évszak, amikor a legtöbben még az orrukat sem akarják kidugni a meleg lakásból. Sokak számára ez a passzivitás és a bekuckózás időszaka, pedig

Nagyokat sétálhatunk a természetben, szánkózhatunk a magasabb területeken, élvezhetjük a gyógyfürdők áldásos hatását, a szaunázást, de akár a borospincéket is meglátogathatjuk, mert ez a program sem kizárólag csak a melegebb évszakokban lehet jó móka. De hova is menjünk egy jó bor- avagy gasztrotúráért?

Mór olyan, akár a mesékben a legkisebb királyfi, hiszen ez a magyarországi borvidékek közül a legkisebb. Ám ahogyan azt a mesékből is tudjuk: kicsi a bors, de erős. Így van ez a Móri borvidékkel is, ahova öt település tartozik - Mór, Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly -, és ahol nagyjából 20-25 fejlődő pincészet működik. A térségnek az ezerjó szőlőfajta a védjegye, amelyből finom borok készíthetőek, de akad, aki aszúval vagy vörösborkészítéssel is megpróbálkozik a vidéken.

sőt errefelé a poharazgatás mellett finomabbnál finomabb ételeket is kóstolhat az utazó - de akár egy vezetett bortúrára is érdemes benevezi.

Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban nyilvánították minőségi bortermelő hellyé, az itteni borokat pedig balatoni tájjellegű borokká. A pincesor egyébként Hévíztől mindössze 1,5 kilométerre található, így azoknak is remek program, akik a Hévízi Tófürdőbe látogatnak.
Egregy környékén már a római időkben is hagyományai voltak a borászatnak, s bár a török időkben a vidék teljesen elnéptelenedett, a XVIII. században betelepülő németek ismét felelevenítették a szőlőtermesztés és a borkészítés tradícióját. Leginkább az olaszrizling honos ezen a tájon, ennek ellenére a szürkebarátot és a zöldveltelinit is megtalálhatjuk a pincék kínálatában. A pincesort érdemes télen is meglátogatni, mert bár ebben az időszakban nincs nyitva minden vendéglátóegység, de amelyik fogad vendégeket, az igazán különleges hangulattal bír.

Hercegkút Tokaj-hegyalja középső részén található és a XVIII. század közepén jött létre, amikor a helyi földesúr sváb telepeseket költöztetett a vidékre. Az új lakók leginkább szőlőgazdálkodásból éltek, így a településen minden családnak akadt egy pincéje a falu mellett található pincesorok valamelyikén, aKőporosin vagy a Gombos-hegyin. A hegybe vájt pincék a csúcsos bejáratokkal, növényekkel benőtt tetőkkel igazán romantikus látványt nyújtanak, hiszen olyanok,

nem is meglepő, hogy mindkét pincesor felkerült a világörökség listájára 2002-ben. Hercegkútra ellátogatni igazán jó családi program, még akkor is, ha a szalonnasütőket, bográcsozóhelyeket télen kevésbé tudjuk használni, a játszótérnek azonban a gyerekek a legnagyobb zimankóban is örülnek, mi felnőttek pedig - a tulajdonosokkal előre egyeztetve – akár egy hangulatos pincelátogatáson is részt vehetünk.