Az autizmus világnapján kékbe borul a világ

Április 2. az autizmus világnapja

Az autizmus témaköre tele van ellentmondásokkal, a spektrumzavarral élők pedig a legkülönfélébb nehézségekkel találják szembe magukat az életük során. Ezért ezen a napon nemcsak az autizmus létezéséről kell beszélnünk, hanem az autista emberek mindennapi nehézségeiről is, hiszen a széleskörben elterjedt ismeretek vezethetnek az autisták hatékonyabb támogatásához.

Mi az autizmus?

Képzeljünk el egy sikeres felnőtt férfit, aki üzletemberként számos jövedelmező szerződést kötött már. A rengeteg sikeres megállapodás ellenére sem szeret kezet fogni, se az üzletfeleinek a szemébe nézni, még ha ezt leplezni is próbálja. Felismeri a viccet, ha mások nevetnek rajta, de egyébként nem érti.

Most pedig képzeljünk el egy kilenc éves kisfiút, aki a kanapén dülöngél egész nap és dudorászik, miközben kirakósokkal játszik reggeltől estig.

A közös nevező kettejük között, hogy egy olyan spektrumon helyezkednek el, amely másképp engedi át a külvilágból érkezett információkat. Nekünk a kézfogás egy gesztus, az említett üzletembernek viszont egy kellemetlen és számára teljesen felesleges érintkezés egy másik emberrel. A kisfiúhoz az ágyon pedig talán még ilyen szinten sem jut el a kézfogás, mint információ. Tehát az észlelés és az információfeldolgozás zavaráról van szó.

Tünetei a gyenge kommunikációs képességtől a társadalmi kapcsolatok igényének hiányán át a sztereotip viselkedésen keresztül a kiváló memóriáig, a magas intelligenciáig, és időnként a zsenialitásig terjedhetnek.

Az autizmust nagyjából egy időben, két, egymástól függetlenül praktizáló orvos felfedezte fel, ám míg egyikük, Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos a magas intelligenciájú, jól kommunikáló, ám az arckifejezéseket, testbeszédet, hanghordozást értelmezni nem tudó, az érintéstől viszolygó típust írta le 1944-ben, addig Leo Kanner amerikai gyermekorvos egy évvel korábban, 1943-ban a kommunikcióra képtelen, vagy gyengén kommunikáló, gyenge szociális készségekkel bíró, merev gondolkodású autistákról írt. Ezért beszélünk Asperger- és Kanner-szindrómáról is, attól függően, hogy az autizmussal élő hol helyezkedik el a spektrumon.

Amit még tudni kell, hogy bár valóban vannak az autisták között zsenik, a spektrumzavarral élők nagyjából háromnegyede értelmi sérült is.

A történelem nagyjai a spektrumon

A híres tudósok, mint Albert Einstein, Isaac Newton vagy Charles Darwin Asperger szindrómások voltak, és valószínűleg az sem lep meg senkit, hogy Wolfgang Amadeus Mozart, aki már ötéves korában szimfóniákat komponált, szintén Asperger-szindrómás lehetett. De a nagy világvezetők között is akadtak, akik spektrumzavarral élték az életüket.

Ilyen volt például az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson is, aki vélhetően a világtörténelem egyik leghíresebb autistája, még ha kevesen is tudják, hogy Asperger-szindrómája volt.

Sokan Gaius Iulius Caesar római diktátort is autistának vélik, azonban a kutatás jelen állása szerint az ókori politikus valószínűleg antiszociális személyiségzavarral küzdött, azaz pszichopata lehetett inkább, mintsem autista. A két rendellenesség bár nagyon különbözik egymástól, a nagy történelmi távlatok elhomályosít(hat)ják a kutatók látását.

Sztárok spektrumzavarral

Daryl Hannah, a Szárnyas fejvadász színésznője gyermekkora óta tudja, hogy Asperger-szindrómás. Nem szégyelli, nyíltan beszél róla. Mindig is nehezére esett a társasági lét, korábban a saját premierjeire sem járt el. Lassan tanult meg együtt élni a hírnévvel, saját bevallása szerint a sajtóval sem szeretett soha kommunikálni, autizmusát is csak 2013-ban osztotta meg a nyilvánossággal.

Hasonló helyzetben van a Szellemirtók sztárja, a híres kanadai színész-forgatókönyvíró, Dan Aykroyd is. Gyermekkorában viselkedése miatt több iskolából is eltanácsolták, míg végül Asperger-szindrómával diagnosztizálták. Szerepléseit nem élte meg akkora szociális kihívásnak, mint Daryl Hannah, a mai napig szerepel, fellép komikusként és zenészként is.

Steve Jobs és Bill Gates?

Vajon fennáll-e az autizmus lehetősége valamelyiküknél? Bill Gates viselkedésén, gesztusain és beszédstílusán szakértők szerint megfigyelhetők az Asperger-szindróma tünetei, míg a megboldogult Steve Jobsról barátai és közeli rokonai is elmondták, hogy sejtettek nála az autizmusra jellemző tüneteket. Még orvosok is nyilatkoztak ennek a lehetőségéről.

Mi keltette fel a gyanút? Mindketten tökéletességre törekvő, precíz emberek. Sőt, határozottan megállapítható náluk a perfekcionizmus is. Koncentráció közben kizárják a külvilágot, beszéd közben pedig nagyon erősen koncentrálnak. Mindkettőjükre jellemző a szemkontaktus kerülése is.

A fentiek ellenére Bill Gates a mai napig soha nem beszélt arról, hogy autisztikus volna, ahogy Steve Jobs sem nyilatkozott soha ilyesmit magáról.

Kékbe borul a világ!

Április 2-án, az autizmus világnapján a világ leghíresebb épületei kék fényben úsznak. Láthattuk már kéken az egyiptomi piramisokat, a Sydney-i Operaházat, a riói Megváltó Krisztus szobrot vagy épp az Országházat is. Az Autisták Országos Szövetségének kezdeményezésére szerte az országban találkozhatunk kékre színezett létesítményekkel: a Lánchíd, a Müpa, a Citadella, a Duna Aréna, a Puskás Aréna, a veszprémi Városháza, a MOL Campus és a Várkapitányság is csatlakozik a kampányhoz a Budavári Palotanegyed a kivilágított helyszíneivel: Főőrség, Lovarda és Mátyás kútja. Idén először a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Biodóm és a Bálna Honvédelmi Központ is kékbe borul a világnap alkalmából.

De mi a kék szín jelentése? Sok mindent jelenthet, de a kék szín üzenete a világ számára az, hogy felhívja a figyelmet az autizmus létezésére, a minél korábban felállított diagnózis fontosságára, és arra, hogy minden spektrumzavarral élő embernek szakmai támogatásra van szüksége, valamint arra is, hogy az autista gyermekek fejlesztését nem lehet elég hamar elkezdeni.