A KSH adatai szerint 2020-ban Magyarországon egy ember átlagosan 68,6 kilogramm húst fogyasztott – ezen belül a baromfi- és a sertéshús vezet. Bár pár éve igen népszerű a vegetáriánus és a vegán életmód, nem szabad a húsevést egészségtelennek elkönyvelni. A húsban ugyanis sok, a szervezetünk számára fontos tápanyag található: fehérjék, vitaminok, vas. Ezek mértéke és hasznosulása természetesen szoros összefüggésben áll az állat tartásával, a hús minőségével, valamint a hús elkészítési módjával.
A túlzott mértékű húsfogyasztás következménye több, civilizációs betegségnek is nevezett kóros állapot lehet, mint például az elhízás, magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri panaszok, köszvény.
Az arany középút lenne a legcélszerűbb választás, ha egészséges táplálkozásról van szó, melyben a zöldségek, gabonafélék mellett a hús mindössze heti 2-3 alkalommal van jelen. A mennyiség helyett érdemes lenne a minőséget választani, vagyis elhagyni a túl zsíros adalékanyagokat, sót, tartósítószert tartalmazó húsféléket, és a jó tartásból származó, friss húsárut részesíteni előnyben.
Szabó Ferenc hentesmestert, a HúsSzabóság ügyvezetőjét kérdeztük a magyarországi húsipar helyzetéről.
„Az állattenyésztés és a feldolgozás egyaránt nehéz helyzetben van. Megnövekedett takarmányár, energiaár, sok esetben megbízhatatlan, rossz minőségű gyártás; az jellemzi ezt az iparágat, ami egyáltalán nem segíti az előrelépést. Nagyon kevés a kivétel. Sajnálatos módon a legtöbb beszállító megbízhatatlan, szervezetlen, és nem rendelkezik kellő szakértelemmel."
Bár a HúsSzabóság kínálatában olyan különlegességek is feltűnnek, mint a japán húsok, a cégpolitikájukból semmilyen termékük esetén sem engednek, vagyis bármilyen húsról is legyen szó, a magas színvonal elsőrendű tényező. Hiszen Ferenc is azt vallja, hogy jó minőségű étel, csak jó minőségű alapanyagokból kerülhet a tányérunkra, és ez a hús szempontjából az állattartásnál kezdődik. Hentesmesterként tehát több szempontot is figyelembe vesz, amikor meghatározza üzlete aktuális kínálatát.
„Az állattartás minősége, takarmányozás, tartás, vágás mind befolyásolja az általunk összeválogatott termékek listáját. De sajnos itt is jelen van a szakaszos minőség és mennyiségi ellátottsági probléma. Itthon nem szeretik tartani a technológiai fegyelmet. Mindig keressük az újat, és azokat, akik szeretnének és akarnak minőségit teremteni."
Azt gondolhatnánk, hogy a húsfogyasztók és a húsmentes életet élők között nem lehet konstruktív párbeszéd, kölcsönhatás. Szabó Ferenc hentesmesterként a következőt üzenné a vegetáriánus, vegán életmódot folytató embereknek:
„Mi velük vagyunk! A kisebb fogyasztás ugyanis segíti a minőségi termelést."
Gondoljunk csak bele, hogyha a hazai húskereslet az évi átlagos 686 ezer tonnáról a felére csökkenne, mennyivel több szabadtartásban élő, jobb minőségű takarmánnyal nevelkedő állat élhetne...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.