Hogy az alvás fontos, tény. Hiánya memóriaromlást, koncentrációs zavarokat okoz, nélküle nő a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának esélye is, de kutatások szerint az alváshiány megrövidíti a várható életkort is.
A felnőtt ember napi alvásigénye 6-8 óra közé tehető. A gyerekeknek több, az idősebbeknek a kor előrehaladtával kevesebb alvásra van szükségük. Ám a szükséglet és a valóság olykor köszönőviszonyban sincsenek egymással, és erre az alvás és annak zavarai remek példa.
Ám nem kell ahhoz krónikus alvászavarral küzdeni, hogy vasárnaponként nehezebben aludj el, vagy rosszabbul, kevesebbet aludj. Megvannak ennek is az okai.
A tudomány számára nem ismeretlen a vasárnap esti szorongás fogalma. Rengeteg tanulmány készült az elmúlt években, melyben a megkérdezettek jelentős része nyilatkozott úgy, hogy a hét utolsó napján sokkal nehezebben alszik el, és kevesebb időt tölt alvással, mint más napokon.
Egy amerikai vizsgálat eredménye szerint a 19-25 év közöttiek közel 32 százaléka, a 26-41 éves korosztály közel 34 százaléka, a 42-57 évesek 25, az 58-75 év közöttiek 9,6 százaléka, a 75 év felettiek közül pedig senki nem nyilatkozott úgy, hogy alvás szempontból a vasárnap gondot okoz neki.
A megkérdezettek a probléma okának a stresszt jelölték meg.
Azt már több kutatás is bizonyította, hogy a személyes boldogságérzet és a munkával, napi feladatokkal és a szabadidős tevékenységgel töltött idő között szoros összefüggés van. Többek között a közel két éve elhunyt magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály amerikai fiatalokkal végzett egyik kutatásának eredményéből is kiderül, hogy a relatív boldogságérzet a hét minden napján más szintet mutat, ugyanakkor napszakonként is változik. Nem meglepő módon az iskolai tevékenységek a vizsgálat során pontokkal meghatározott szintje az átlagos boldogságpontszám alatt van, míg a szociális, aktív és passzív szabadidős tevékenységek átlagon felüli boldogságpontszámot mutattak.
Rengeteg vizsgálat kimutatta, hogy a megzavart alvás oka és következménye is lehet a fokozott stressznek, tehát, ha nem tudunk elaludni vagy gyakran ébredünk, azt okozhatja a napi stressz, miközben a stressz egyik oka is lehet az alvászar.
Vasárnap este már a másnapra készülünk, hétfőn reggel dolgozni megyünk, a gyerekek iskolába indulnak, mindenki végzi a napi feladatait, tesztet ír, előadást tart stb., vagyis teljesít. A hét utolsó napján gyakorlatilag a hétfői feladataink miatt szorongunk, előre, ami nem is csoda, hiszen 2 nap pihenésre 5 munkanap jut: még meg se szokjuk a nyugalmat, már készülnünk kell a pörgésre, várható stresszre.
Egy, 18-24 évesek körében végzett felmérésben a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskola vagy a tanulás az oka annak, hogy vasárnap alszanak el a legnehezebben és körülbelül 47 perccel kevesebbet alszanak az éjszaka, mint a hét többi napján.
Míg a hétköznapokon lemerült elemekkel esünk ágyba, és gyakorlatilag elájulunk a fáradtságtól, addig a hét utolsó napján a szombati élménygyűjtés és a vasárnap délutáni "ejtőzés" után viszonylag kipihenten próbálunk ágyba bújni. Nem jön álom a szemünkre, és miközben a plafont bámuljuk, az agyunk teszi a dolgát: pörög és mi is pörgünk vele. Márpedig, aki gondolkodik, biztosan nem alszik, hiszen ahhoz, hogy pihenni tudjunk, takarékon kellene működnünk.
A megoldás rém egyszerűnek tűnik: ne gondolkodj! A megvalósítás a lehetetlen küldetés kategóriába esik - mondani könnyű, de a kivitelezés... Ne aggódj, erre is vannak módszerek!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.