Jelek, amelyekből kiderül, hogy a gyerekek a szülők manipulációinak az áldozatai

válás, szülők, anya, apa, gyerek — Shutterstock -

2024.02.23.

Sok gyerek megtapasztalja, hogy amikor a szülei között nincsen összhang, az egyik neki szidja a másikat, majd fordítva. Nos, ez a gyerekek számára hatalmas teher, hiszen az édesanyját és édesapját is szereti, egyikre sem akar se negatív kijelentést tenni, de ellentmondani sem szeretne.

Szakértők szerint semmiképpen nem cselekszenek jól azok a szülők, akik belekeverik gyerekeiket a saját konfliktusaikba, és ha ez gyakori, később pszichés problémákat is okozhat.

Ez olyan forgatókönyvet jelent - és természetesen nem csak a szülők és a gyerek relációjában jelenhet meg - amelyben két konfliktusban részt vevő ember egy harmadik személyt próbál bevonni. Gyakran használják villámhárítóként, hogy elkerüljék a konfliktust, vagy hogy saját frusztrációjukat, nemtetszésüket vagy egyéb érzelmeiket kifejezzék.

Így hat a gyerekekre, ha a szüleik villámhárítónak használják őket

Azok, akik belekeverednek a szüleik konfliktusaiba, már gyerekként több problémával szembesülnek és nehezebben is dolgozzák fel azokat.
Még rosszabb a helyzet, ha testvérek kénytelenek bevonódni a játszmába, például úgy, hogy a szülők az egyiküket pidesztálra állítja, a másikukra pedig a bűnbak szerepét osztják, ezzel is elterelve a figyelmet a saját konfiktusukról.
Önmagával kerül folyamatosan ellentmondásba az a gyerek, akit a szülei arra kényszerítenek, hogy válasszon oldalt.

válás, szülő, gyerek — Ne kényszerítsük arra a gyereket, hogy valamelyik szülő mellett tegye le a voksát.
Forrás: Shutterstock.

Borzasztóan káros, ha az egyik szülő a másikkal fenyegeti a gyereket. Ilyenkor ez a tipikus mondat hangzik el: „Csak várd meg, amíg apád/anyád hazaér, és megtudja, mit csináltál!”
A két szülő közé szorult gyerek láthatatlannak érzi magát, ami később, a felnőtt kapcsolataiban bizalmatlansághoz és elköteleződési problémákhoz vagy társfüggőséghez vezethet. Mindemellett nem tanulják meg a hatékony kommunikációt és az érzelmek egészséges nyílt kifejezését sem. Sokan az egészséges kötődést nem tanulják meg, mások pedig túlságosan ragaszkodó felnőtté válnak, akik nehezen húzzák meg az énhatáraikat és akkor sem lépnek ki egy kapcsolatból, ha az már mérgező rájuk nézve - idézi a Journal of Family Psychology tanulmányát a Parents.
Ilyen esetekben a gyerekek felelősséget érezhetnek szüleik boldogságáért vagy a családjuk békéjéért, és ha az mégsem valósul meg, magukat hibáztatják.

szomorú anya, gyerek — Nem a gyerek feladata, hogy a szülők terhét magára vegye.
Forrás: Shutterstock

Mit javasol a szakember?

Scott Lyons pszichológus szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy a gyerekek a szülők háromszögébe kerüljenek. A felnőtteknek azt javasolja, forduljanak családterapeutához, az ülésekre pedig vigyék magukkal a gyereküket, gyerekeiket is. A terápia segítségével megtanulják, hogy a problémáikat közvetlenül azzal a személlyel beszéljék meg, akire tartozik, ne a harmadik féllel, ez esetben a gyerekkel.