A legtöbb ember, még azok is, akik saját tapasztalattal rendelkeznek, az evészavarokat tizenévesekhez vagy fiatal felnőttekhez kötik. Gyakran feltételezik, hogy az anorexia, bulimia, falási zavar és más specifikus étkezési zavarok főként a fiatal nőket érintik, akiknek a teste gyorsan változik, és akik hormonális ingadozásokkal küzdenek, nem pedig a menopauza felé közelítő érett nőket. Noha az evészavarok túlnyomó többsége valóban 25 éves kor előtt jelentkezik, ezek a zavarok később, az élet más szakaszaiban is megjelenhetnek vagy újra aktiválódhatnak.
Míg a pubertáskori étkezési zavarokról bőséges ismeretek állnak rendelkezésre, az egészségügyi szakemberek csak most kezdenek felfigyelni erre a későbbi, kulcsfontosságú időszakra a nők életében.
A menopauza során sok nő tapasztal különböző tüneteket, mint például hőhullámok, éjszakai izzadás. Az egyik legnagyobb aggodalom mégis a súlygyarapodás, amely a nők zöménél jelentős stresszt okoz. Val Schonberg okleveles menopauza szakértő szerint az evészavarok előfordulásának kockázata a 40-es években kétszer akkora, mint a mellráké, 3,6 %, míg a mellrák esetében ez 1,5 %. A Current Opinion in Psychiatry folyóiratban megjelent, az evészavarok epidemiológiáját és kezelését vizsgáló legfrissebb irodalmi áttekintés szerint a serdülőkorban a pubertás, míg a menopauza a középkorú nők evészavarainak szempontjából releváns. A tudósok ezért a perimenopauzális evészavarok kifejezést is bevezették a jelenség leírására. Nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy egyes nőknél miért alakul ki étkezési zavar, hiszen nincs egyetlen gén vagy specifikus környezeti vagy biológiai kiváltó ok, amely kiváltaná ezt.
A szakértők azonban tudják, hogy a pubertás, a perimenopauza és a menopauza idején számos hasonló tényező játszik szerepet: biológiai változások (azaz hormonális ingadozások, megváltozott agyi kémiai és fizikai változások), pszichológiai eltolódások (azaz az identitástudat változása), és külső társadalmi nyomás. Míg ezek a tényezők eltérően jelenhetnek meg a különböző életszakaszokban, mindegyik növelheti a nőknél az étkezési zavarok kockázatát.
A menopauza alatt a nők menstruáció helyett hőhullámokat kapnak. Néha az átmenet azt eredményezheti, hogy a nők úgy érzik, hogy a testük elárulja őket. A kutatások azt mutatják, hogy minél súlyosabbak a menopauza tünetei egy nőnél, annál rosszabb lehet az étkezési zavar is esetükben. A középkor frusztráló fizikai változásai egybeeshetnek pszichológiai és társadalmi változásokkal is. Ez a felfordulás időszaka. Ahogy a nők elkezdik elérni a perimenopauza és a menopauza időszakát, emellett olyan nagy stresszhelyzetekkel küzdenek az életben, mint az idősödő szülők gondozása, a válás, az életkoron alapuló munkahelyi diszkrimináció és a szeretteik halála. Mindezek ellenére azonban a középkorú étkezési zavarokat rendkívül kevéssé kutatják.
A legtöbb menopauzán átesett nő olyan időszakban nőtt fel, amikor ezt az állapotot még ritkának tartották, és a jeleit, valamint tüneteit egyszerűen fogyásnak vagy fogyókúrának nevezték. Az anorexia kifejezés először 1973-ban jelent meg a New York Timesban, és a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve csak 1980-ban tartalmazott az evészavarokkal kapcsolatos részt. A nők sokszor anyukáik egészségtelen táplálkozási és étkezési szokásait is magukkal hordozzák. Emellett az evészavarokkal küzdő nők nem csak a testükkel kapcsolatos belső üzenetekkel küszködnek, hanem állandóan külső üzenetekkel is bombázzák őket.
Bár mindenki a tinikért aggódik, az 50 év körüli nőket is elsodorhatja a közösségi médiában megjelenő hamis testkép.
Hiszen a perimenopauza és a menopauza különösen érzékeny időszak a nők életében, amikor érzékenyebbek a közösségi média által kifejtett nyomásra.
A menopauza során a test és az agy radikális változásokon megy keresztül, amelyek hozzájárulhatnak az étkezési rendellenességek kialakulásához.
Az új hormoningadozások nemcsak az alvást és a hangulatot befolyásolják, hanem az étvágyat is. Néhány emberben ezek a változások akár falási ingert is kiválthatnak. Ráadásul az ösztrogénszint csökkenése, a testzsír növekedése és az izomtömeg csökkenése megnehezítheti a túlsúly elvesztését.
És bár ezek a szó szoros értelmében vett biológiai és hormonális változások fontos szerepet játszanak, az evészavar kockázata a DNS-ben is ott lakozhat, bár a tudomány még nem biztos a tekintetben, hogy pontosan mely génekről vagy genetikai kódokról van szó.
Jobb adatok és ismeretek birtokában a szakértők személyre szabottabb megoldásokat tudnának kidolgozni a középkorú étkezési zavarokra, mivel a kezelés 50 évesen bonyolultabb lehet, mint 15 évesen. Egyrészt sok időt találni a kivizsgálásokra és kezelésekre nehezebb egy felnőtt számára, akinek munkája és anyagi vagy családi kötelezettségei vannak. Ráadásul a nők számára nem mindig könnyű hozzáértő ellátáshoz jutni, ahol megértik, hogy a perimenopauza és a menopauza hogyan befolyásolja a női testet. A szakértők azt javasolják, hogy az idősebb nők számára több ambuláns program is hasznos lehet, valamint az egészségügyi szolgáltatók is szerepet játszanak.
Ha egy nő orvosa nem ismeri a menopauza során bekövetkező változásokat és az étkezési zavarok kiváltó képességét, akkor előfordulhat, hogy kicsúszik a réseken.
A tudatosságra társadalmi szinten is szükség van. A jelek felismerése önmagában és szeretteiben segíthet megtalálni a megfelelő támaszt és így elkezdhető a gyógyulás felé vezető út.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.