Beírás miatt nem mert hazamenni az óbudai kisfiú: mit tehet a szülő a hatalmas nyomás ellen?

A napokban egy 10 éves kisfiú azért nem mert hazamenni, mert beírást kapott, édesanyja pedig kétségbeesetten kereste Óbudán. Mit tehet a szülő azért, hogy gyereke bátran beszéljen a rosszabb eredményeiről is, hogy a stressz ne jelentsen ekkore terhet? Ehhez adunk tippeket.

Hogyan kerüljük el a megfelelési kényszerrel járó stresszt a szakértő szerint? 

Megdöbbentő példa

A napokban eltűnt egy 10 éves kisfiú Óbudán. Édesanyja teljesen kétségbeesett, a rendőrök segítségét kérte, amikor hiába várta haza gyermekét, majd mikor azok megtalálták, kiderült, hogy a kisfiú annyira félt attól, hogy mit szól majd az anyja az intőhöz, amit az iskolában kapott, hogy úgy döntött, inkább nem megy haza. 

Mennyi nyomás nehezedik az iskolásokra?

Minden szülő más nevelési elvet követ: míg vannak, akik a majomszeretetben hisznek és mindent elnéznek a gyereknek, vannak, akik szeretnék a legtöbbet kihozni a csemetéjükből és motiválni őket, hogy minél sikeresebb felnőtt váljon belőlük. Sokan pedig aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a mai gyerekek nem lehetnek többé gyerekek a rájuk nehezedő stressz miatt. Bármelyik nevelési elvet is követik, a szülő sokat tehet azért, hogy a gyereke ne érezze a nyomást.

A nyomás káros hatásai

Azok a gyerekek, aki úgy érzik, hogy órási nyomás nehezedik rájuk, az életük számos területén tapasztalhatják a szorongás negatív következményeit. 

• A mentális betegségek magasabb aránya: állandó szorongás, depresszió vagy egyéb mentális betegségek alakulhatnak ki.
• Magasabb sérülésveszély: azok a sportolók, akik mindenáron győzni akarnak, könnyebben sérülnek le, mivel nem vesznek tudomást a fájdalomról a cél érdekében.
• Nagyobb eséllyel csalnak: ha mindenáron a tökéletes tanulmányi átlag a cél, a gyerekek nem lesznek restek minden eszközt bevetni ennek érdekében 
• Önértékelési problémák: ha arra a késztetjük a gyerekeket, hogy muszáj a legjobbnak lenniük, az árthat az önbecsülésüknek. A fellépéssel járó állandó stressz megzavarja a gyerekek identitásalakítását, és azt az érzést kelti bennük, hogy nem elég jók – sőt, soha nem is lesznek elég jók.

Mit tehet a szülő? 

• Változtassunk a kudarchoz való hozzáállásunkon: a Stanford Egyetem kutatói, Carol Dweck és Kyla Haimovitz megállapították, hogy a gyerekek a kudarcokhoz való hozzáállásukat a szüleiktől tanulják. Fontos, hogy a hibákra is próbáljunk pozitívan, humorral reagálni.
• A folyamaton legyen a hangsúly, ne az eredményen. Ha gyermek mindent megtett és ennek ellenére sem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerette volna, kezeljük eredményként a rosszabb jegyet is. 
• Mutassuk ki a feltétel nélküli szeretetünket: a Berkeley Egyetem professzora szerint a kudarctól való félelem közvetlen kapcsolatban áll az önértékeléssel. A gyerekek úgy érezhetik, hogy a szüleik nem fogják őket annyira szeretni vagy értékelni, ha rossz jegyet, beírást hoznak haza. Ez a meggyőződés megváltoztatható, ha hangsúlyozzuk, szeretetünk nincs az iskolai teljesítményhez kötve.
• Segítsünk nekik a megoldásra koncentrálni: ahelyett, hogy megpróbáljuk megvédeni a gyermekeinket a problémáktól, segítsünk nekik a megoldásokra összpontosítani. Beszéljük meg, milyen cselekedeteket hajtottak végre, milyen következményei voltak ezeknek a cselekedeteknek, és hogyan lehet ezeket a következményeket a jövőben elkerülni.
• Beszélgessünk a sikerről és a kudarcról: egy francia kutatás szerint azok a gyerekek, akiknek azt mondták, hogy a tanulás nehéz lehet, és hogy a kudarc a tanulási folyamat természetes része, jobban teljesítettek a teszteken.
• Soha ne féljünk szakembertől segítséget kérni.