A gyerekek félelmei: a szakemberek szerint ezek a leggyakoribbak

2025.02.02.

Sokszor észre sem vesszük, ha gyermekünk szorong, pedig nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, milyen félelmekkel küzd, hiszen ez az alapja annak, hogy segíteni tudjunk nekik a mindennapi küzdelmeik során. Az alábbiakban a gyerekek leggyakoribb félelmeit vesszük górcső alá.

A gyerekek félelmei szoros kapcsolatban állnak a fejlődésük különböző szakaszaival. Mind a szülők, mind a pedagógusok számára komoly kihívást jelenthet felismeri, hogy mikor küzd egy kis lélek valódi szorongással, és nem könnyű rájönni, hogy hogyan támogathatjuk őket a nehéz pillanatokban. A gyerekek félelmei sokféle formát ölthetnek – a sötétségtől való rettegéstől kezdve egészen a jövővel kapcsolatos bizonytalanságokig. És bár a gyerekek sokszor apróságoknak tűnő nehézségekkel szembesülnek, ezek mélyebb hatással lehetnek rájuk, mint gondolnánk.

A gyerekek félelmei a szakemberek szemével

Ashley Graber és Maria Evans két világszerte elismert nevelési tanácsadó, gyermek- és családterapeuta több évtizedes tapasztalataikra támaszkodva segítik a családokat Los Angelesben. A Purewow-nak számoltak be arról, hogy hogyan érthetjük meg jobban a gyerekek félelmeit és hogyan segíthetjük őket a szorongás leküzdésében.

1. Iskolai stressz

A gyerekek életüknek jelentős részét az iskolában töltik, így egyáltalán nem meglepő, hogy leggyakoribb félelmeik az iskola köré fonódnak: a tanulmányi teljesítmény, a házi feladatok és a dolgozatok komoly stresszforrást jelenthetnek számukra. Graber és Evans kiemelik, hogy ez a nyomás nem feltétlenül a szülőktől ered; gyakran a gyerekeket körülvevő iskolai környezet hatására alakul ki, de az is előfordulhat, hogy egyfajta belső kényszerként jelenik meg.

Vannak olyan gyerekek, akik hajlamosak a perfekcionizmusra; számukra egy olyan, apróságnak tűnő feladat is komoly stresszt okozhat, mint például egy születésnapi üdvözlőlap megírása – aggódhatnak, hogy nem úgy sikerül, mint ahogyan azt ők szeretnék.

2. Összehasonlítás és öntudatosság

Az iskola a gyermekek számára nemcsak az iskolai teljesítményről szól. A kortársaikkal való társas interakciók nagy része is itt éri őket, amelyek komoly hatással van a gyerekek önérzetére. A szakértők szerint természetes, hogy a gyerekek összehasonlítják magukat a többiekkel, azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a közösségi média jelentősen felerősíti ezeket az érzéseket. Ha a gyerekek a közösségi platformokon megjelenő tökéletesnek álcázott élettel kapcsolatos tartalmakat szemlélik, azt érezhetik, hogy ők nem elég jók. A szakértők szerint:

A kortársak nyomása olyan valóság, amely elől a gyerekek nem menekülhetnek, és ez az érzés csak fokozódik azzal, ahogy a gyerekek megpróbálnak lépést tartani a trendekkel, és online keresik az érvényesítést a kedvelők vagy követők révén.

Graber és Evans azt is megjegyzi, hogy ez a belső bizonytalanság odáig fajulhat, hogy a gyerekek elkezdenek aggódni amiatt, hogy a saját szüleik sem fogják elfogadni őket.

3. Családi viszályok

Valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy a kiegyensúlyozott, nyugodt otthoni légkör hozzájárul a gyermek pozitív lelkiállapotához. Sőt, Graber és Evans kiemelik, hogy „ha otthon feszültség van, a gyerekek gyakran magukat hibáztatják.”

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha pároddal összevesztél valamin, akkor egyértelműen te vagy a felelős azért, hogy gyermeked szorong; de fontos, hogy a gyerek azt is lássa, miként oldódik meg egy-egy ilyen családi konfliktus, hogy képet kapjon arról, miként találhatunk megoldást a mindennapi feszültségekre – így nem csak a veszekedésnek, hanem az egészséges konfliktusmegoldásnak is tanúja lehet.

4. A jövő

Talán meglepően hangzik, de a gyermekek is aggódhatnak az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák és egyéb tényezők miatt, amik bizonytalanságot kelthetnek a jövővel kapcsolatban. Egy-egy negatív hír hatására szorongás alakulhat ki bennük, főleg, hogy ezeket gyakran megvitatják egymás között, ami sok szempontból lehet pozitív, de a szakértők szerint ez rengeteg információ befogadását jelenti, amit bizony fel kell dolgozni.

5. Általános félelmek, fóbiák

Gyakori gyermekkori félelem a sötétségtől való félelem, de sokféle verzió kialakulhat: például a szülők válásától való félelem, vagy a tűztől, víztől való félelem. Sok gyermeknél jelenik meg konkrét dolgoktól való félelem, mint pl. rovaroktól, pókoktól, repüléstől, stb. A szakértők szerint ezek a félelmek gyakran a „mi lenne, ha” kérdések formájában jelennek meg”, és a biztonsággal, sebezhetőséggel kapcsolatos mélyebb aggodalmakat tükrözik.

Hogyan segíthetünk gyermekeinknek?

A szakértők szerint fontos tudnunk, hogy a félelem életünk természetes velejárója – mindenki aggódik, vagy szorong élete során. Természetesen fontos az, hogy ez mennyi ideig tart és milyen szinten befolyásolja a mindennapi teendőket, de a szülőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy a szorongás és a félelem az emberi tapasztalat része.

Ezt szem előtt tartva íme néhány módszer, amely segíthet:

1. Teremtsük meg otthonunkban a nyugodt alaphangulatot!
Fontos, hogy a szülő figyeljen arra, hogy saját érzelmi állapotát milyen mértékben fejezi ki a gyermek előtt. Irreális lenne elvárni azt, hogy mindig teljes nyugalommal legyünk jelen, de kétségtelenül fontos az, hogy egyrészt megengedjük magunknak, hogy ne legyünk tökéletesek, másrészt pedig kialakítsunk egy jól működő öngondoskodási rutint, hogy minél kiegyensúlyozottabbak lehessünk és biztonságos otthoni légkört teremthessünk gyermekeink számára.

2. Váljunk példaképpé!

A legjobb módja annak, hogy egészséges működést tanúsítsunk gyermekünk számára, ha odafigyelünk a saját mentális egészségünkre. Ez nem jelenti azt, hogy legyünk mindig vidámak, gondtalanok, de a szakértők szerint ha a szülők törődnek a mentális egészségükkel, sokkal inkább képesek lesznek arra, hogy biztonságos és nyugodt otthoni környezetet teremtsenek gyermekeik számára.

3. Tanítsuk meg nekik, hogyan kezeljék az érzéseiket!

Ahhoz, hogy segíthessünk gyermekünknek megküzdeni a félelmeivel, fontos, hogy megtanítsuk neki, hogyan kezelje az érzéseit. Biztosítsuk arról, hogy megértjük őt, és biztonságban érezheti magát, amikor kifejezi, hogy mit érez. Emellett érdemes beépíteni a mindennapi életbe olyan megküzdési stratégiákat, amelyek segítenek a gyerekeknek abban, hogy hogyan kezeljék a szorongást, a stresszt és az aggodalmat.

A cél az, hogy megtanítsuk nekik, hogy ne elkerülni akarják a kellemetlen érzéseket, hanem megküzdeni velük.

5+1 jel, hogy jó szülő vagy, csak nem tudsz róla

Akiknek gyereke van, azokat foglalkoztatja a kérdés, hogy jó szülők-e. Bizonyos jelek elárulják, hogy valaki jó a gyereknevelésben, ezek azok.

Ez az a 4 szavas kérdés, amit felnőttként soha nem akarunk hallani a szüleinktől

A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor a gyerekek már önállóak és saját életet építettek, egy-egy megjegyzés könnyen félreérthetővé válhat, és negatív gondolatokat kelthet.