A magzat különbséget tesz az anya és az apa érintése közt

Nincs nagyobb boldogság egy pár életében annál, mint amikor beköszönt a gyermekáldás. Az édesanya egy másik kis életet hord a szíve alatt 9 hónapon keresztül. Sűrűn elképzeli a kisbabáját, milyen is lesz, ha világra jön — hogyan fogja óvni, vigyázni a lépteit egy életen át. Pontosan tisztában van vele, érzi az eredendő anyai ösztönből, hogy simogassa a duzzadó pocakját, beszéljen hozzá, mesét olvasson neki — a magzat már a kezdeti időszakban is igényli a törődést és az érzelmekkel teli ingereket, és ugyanannyira szüksége van az apai érintésekre, mint az anyaira.
A kisbabád nemcsak hallja az apukája hangját, hanem érintésest is érzékeli — már jóval a születése előtt képes kapcsolódni. A várandósság második felében a magzat érzékelése annyira kifinomult, hogy reagál a has simogatására, finom, óvatos nyomására. Ha az apa gyengéden megérinti a pocakot, ott pihenteti a kezét vagy akár az arcát odahelyezi, olyan hatást kelt, mintha magához ölelte volna születendő gyerekét. A baba odabent érzékeli ezt a szeretetteljes közelséget.
A magzat másképpen reagál az anyuka és apuka érintésére. Az anya keze gyakran megnyugtatja, az apuka érintés sokszor játékos mozgolódásra ösztönzi. Mintha már most keresné benne azt, aki a csintalanságaiban a partnere lesz és fáradhatatlanul játszik vele — már a pocakon keresztül is játékra invitálja.
A mély szeretettel átitatott érintés nem csak a babára fejti ki jótékony hatásait. Az apának is fontos kapcsolódási csomópont kisbabájához. — Segít neki még közelebb kerülni gyerekéhez, megérezni azt a csodát, ami már most összeköti őket. Az apa és magzat kapcsolata tehát egy jelentős kapoccsal bír, már a kezdetektől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.