A betegség elleni harc során számos kritikus helyzeten esett át, mindegyik csökkentette a túlélés esélyét, míg alig egy évvel később, 16 éves korában el nem ragadta a halál. "Olyan gyorsan történt" - emlékezett vissza a lány édesanyja, Christine. "Az egyik pillanatban diagnosztizálták nála az anorexiát, a következőben pedig már halott volt. Arra sem volt időnk, hogy megtanuljuk, hogyan segíthetnénk neki."
A 15 éves lány tavaly januárban kezdett el odafigyelni a súlyára. "Soha nem volt kövér" - mondta az édesanya. "Volt rajta ugyan egy kis babaháj, de a korabeli lányoknál ez teljesen normális és idővel eltűnt volna. Én öt-hat hét elteltével abbahagytam a fogyókúrát, de ő még tovább csökkentette az általa elfogyasztott étel mennyiségét."
Februárban a tanárok értesítették Anna szüleit, amikor az úszóedző beszámolt a lány fogyókúrájáról az iskolai ápolónőnek. "Akkor úgy gondoltuk, hogy túlreagálják a dolgot, de fogalmunk sem volt arról, hogy a lányunk ilyen drasztikus diétát tart" - számolt be Christine. "Úgy csinált, mintha enne, de sokkal kevesebbet evett, mint kellett volna. Elkezdett hazudozni és bujkálni. A ruhája ujjába rejtette az ételt és kidobta, amikor nem láttam. Elkezdte hánytatni magát."
Májusra Anna már láthatóan nem érezte jól magát, édesanyja ekkor elvitte a háziorvoshoz, aki figyelemmel kísérte egészségi állapotát és pszichológushoz is elküldte. Azonban a lányt semmi és senki nem tudta meggyőzni, hogy rendesen egyen, így augusztusban felvették a kórházba. Ekkor már kiváló iskolai eredményei sem érdekelték. A 170 centiméter magas lány ekkor már csak 42 kilót nyomott és olyan kevés zsír volt a testén, hogy folyamatosan fázott. Bőre durvává és gyulladttá vált, ami az anorexia jellemző tünete.
Az építésznek készülő lány a kórházban végül is fel tudott szedni magára néhány kilót és négy hónapos kezelés után az orvosok karácsonyra hazaengedték. Mivel a tanévet nem tudta folytatni, részmunkaidős állást vállalt, február 11-én azonban munkába menet összeesett és kórházba került. Szülei ekkor döbbentek rá, hogy a lány gyalog teszi meg a majdnem tíz kilométeres utat és nem eszi meg a magával vitt ebédet sem. Bár hazaengedték, néhány nap múlva perforált gyomorfekéllyel újból bekerült.
Az orvosok nem sok reményt adtak, hogy Anna túléli a műtétet, de így történt, azonban a szervezete nem tudott a gyógyulás útjára lépni. Szervei egymás után mondták fel a szolgálatot, agya károsodott, lebénult, tüdeje összeesett és csak gép segítségével tudott lélegezni. Március 26-án egy szívroham vitte el.
A szülők szeretnék felhívni a figyelmet lányuk történetére, mert azt remélik, hogy így hamarabb kerülhetnek felismerésre a táplálkozási zavarok. "Nem tudtuk, milyen súlyos valójában a helyzet, ameddig Anna kórházba nem került" - mondta a lány édesapja. "Bárcsak több segítséget kaphatnának az evészavaros gyerekek szülei, mi olyan elveszettnek éreztük magunkat." Anna ügyében novemberben kezdenek eljárást a hatóságok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.